David Cameron, aki a London által igényelt uniós reformokról a múlt heti brüsszeli EU-csúcson született egyezséget ismertette a brit parlament alsóházában, kijelentette: ebben az esetben azonnal elkezdődik a kilépés feltételeiről szóló, két évig tartó tárgyalási procedúra. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megállapodásra jutni, a brit EU-tagság az időszak végén automatikusan megszűnik, Nagy-Britannia abban a pillanatban elveszíti hozzáférését az EU egységes piacához is, és az EU által 53 országgal kötött kereskedelmi egyezménynek sem lenne részese. Cameron szerint ez „ugrás lenne a sötétbe”, annak minden kockázatával és bizonytalanságával.
Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, rövid ideig úgy érezheti, hogy erősödött szuverenitása, de valójában nem lenne képes többé szembeszállni a brit üzleti vállalkozásokkal szembeni diszkriminációs kísérletekkel, nem ragaszkodhatna ahhoz, hogy az EU-országok megosszanak vele terroristák és bűnözők mozgásáról szóló információkat, és nem lenne befolyása olyan döntésekre, amelyek érintik a brit családok jólétét és biztonságát - hangsúlyozta a brit miniszterelnök. Cameron szerint a Nyugatot fenyegető kihívások veszélyeztetik, keletről például Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziója, délről pedig az iszlamista szélsőségesség, ezért \"nem most jött el az ideje a Nyugat megosztásának\".
David Cameron már az EU-csúcs utáni első, hétvégi nyilatkozatában jelezte: a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. A kormányzó Konzervatív Párton belül azonban jelentős az elégedetlenség a Brüsszelben elért megállapodással szemben; hétfői sajtóértesülések szerint a párt alsóházi frakciójának harmada készül arra, hogy a kilépés mellett kampányoljon. A brüsszeli megállapodást elvető konzervatív tábor legbefolyásosabb tagja Boris Johnson, London polgármestere, aki már bejelentette: a brit EU-tagság sorsáról június 23-ára kiírt népszavazáson arra a voksol majd, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
Johnson hétfőn, a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilapnak írt cikkében megerősítette ezt az álláspontját. A londoni polgármester szerint az Európai Unió „lassú, láthatatlan jogi gyarmatosítással\" szivárog be a tagállamok gyakorlatilag minden szakpolitikai területére. Az alapvető probléma továbbra is az, hogy az EU olyan ideára épül, amelyet Nagy-Britannia nem oszt, ez pedig a tényleges föderális unió megteremtése - írta Johnson. A konzervatív politikus szerint – akit a brit sajtó a jelenlegi parlamenti ciklus után leköszönő Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltjének tart – Nagy-Britannia egyetlen módon tudja elérni a számára szükséges változásokat: úgy, hogy a népszavazáson a távozásra voksol.
Londoni stratégiai elemzők szerint azonban ennek továbbra sem nagyobb az esélye, mint a brüsszeli EU-csúcson született megállapodás előtt volt. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport Londonban működő európai kutatási részlege hétfőn ismertetett tanulmányában közölte, hogy változatlanul 30 százalékos esélyűnek tartja a Brexitet, vagyis azt, hogy Nagy-Britannia távozik az EU-ból. Az Eurasia szakértői szerint Johnson \"dezertálása\" ellenére a bennmaradás jóval nagyobb valószínűsége mellett szól egyebek mellett az, hogy a Downing Street a népszavazási kampány idején várhatóan visszaszerzi irányító szerepét a vitában. A távozást pártoló tábor számára viszont Boris Johnson csatlakozásával sem válik könnyebbé annak világosabbá tétele, hogy a Brexit utáni Nagy-Britannia hogyan is nézne ki - érveltek az Eurasia szakértői. Hozzátették: Cameronnak további komoly előnyt jelent, hogy a Konzervatív Párt olyan nagy tekintélyű tagjai álltak mellé, mint Theresa May belügyminiszter, William Hague volt külügyminiszter és John Major egykori miniszterelnök.
