A köztévé tudósítója a helyszínről jelentette, hogy a macedón hatóságok bevetettek könnygázt és hanggránátokat, mikor a migránsok betörték a kerítés kapuját a két országot összekötő vasútvonalnál. Az MTI közlése szerint többen megsérültek. Frissülő cikkünket itt olvashatja.
A menekültek a szokásos útvonalon, Törökországból indulva a görög szigetek érintésével érkeztek a kikötőbe. Athén központjában eközben kaotikus a helyzet, szemtanúk szerint több száz bevándorló töltötte az éjszakát a szabadban a Viktória téren, köztük kisgyermekes családok.
Az északi szomszéd, Macedónia az idő nagy részében továbbra is zárva tartja határait, és már több mint egy hete csak a személyazonosság igazolására alkalmas papírokkal rendelkező szíriai és iraki bevándorlókat engedi be területére. A határon éppen ezért hatalmas a torlódás, többen kétségbeesésükben megpróbáltak átszökni. Míg szombaton az athéni sajtó arról számolt be, 25 ezren bolyonganak, tegnap Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter azt közölte: jelenleg mintegy 22 ezer migráns tartózkodik az országban.
A közmédia helyszíni tudósítója szerint hétfő hajnal óta újra zárva a határ Idomeninél, sőt éjjel a macedón oldalon is megjelentek migránsok. A többségében fekete-afrikaiakból álló csoportot a macedón rendőrök szállították oda, miután a kerítést megbontva átszöktek az országba. A határ legutóbbi megnyitásakor komoly dulakodásra került sor, az emberek egymást taposták, mert mindenki elsőként próbált átjutni – mondta a tudósító.
Ennek ellenére több ezren indultak útnak észak felé abban a reményben, hogy valahogy mégis sikerül eljutniuk Közép-Európába – jelentette a görög média.
A görög állami televízió szerint csordulásig teltek a Pireuszban felállított befogadótáborok és -csarnokok, valamint egy, a migránsok számára megnyitott, használaton kívüli athéni repülőtér épületében sem tudnak fogadni több embert.
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a huszonnyolc tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről, és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat „legalizálására”, menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
Nem szabad cserbenhagyni Görögországot, és nem szabad megengedni, hogy az EU „tönkremenjen” – hangoztatta a német kancellár. Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások látják kárát, „akkor az nem az én Európám” – mondta Angela Merkel. A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. „A határok nyitva álltak, nem zártam le őket” – mondta.
Vasárnap Orbán Viktor is a migráció kérdésével foglalkozott évértékelő beszédében. Hosszan kritizálta az európai vezetők menekültpolitikáját és a befogadáspártiakat, kijelentve: Európa Hellász és nem Perzsia, kereszténység és nem kalifátus, ez pedig nem rangsort jelent, hanem különbséget. A kormányfő szerint a probléma, hogy az európai vezetők világpolgárok, a nép viszont a nemzeti érdeket tartja szem előtt, és mivel a vezetőknek így esélyük sincs, hogy szót értsenek a polgárokkal, emiatt szóba sem állnak a néppel.
A kormányfő kifejtette: nem a már eldöntött kvótákról van szó, hanem a márciusban napirendre kerülő kötelező betelepítési kvóta ellen kell hadba indulni, ezért is fontos szerinte Magyarországon népszavazást kiírni.
