Orbán: Európa Hellász, és nem Perzsia

A kormányfő szerint Brüsszel nemcsak nem képes megvédeni Európát, de a szándék is hiányzik.

A kormányfő kifejtette: nem a már eldöntött kvótákról van szó, hanem a márciusban napirendre kerülő kötelező betelepítési kvóta ellen kell hadba indulni, ezért is fontos szerinte Magyarországon népszavazást kiírni. A kormányfő beszélt arról is, hogy a Magyarországnak küldött források visszatartásával fenyegetőznek, ami szerinte zsarolás, és nem is tartozunk semmivel. Amennyi pénzt az unió beküldött, annyit a nyugati cégek ki is vittek, „kvittek vagyunk” – mondta a miniszterelnök. A népszavazás célja szerinte nem hagyni, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát.

Orbán kiemelte, hogy ők már tavaly figyelmeztettek az újkori népvándorlásra, azóta pedig megerősítették a határokat is. Szerinte 2015 be fog vonulni a történelemkönyvekbe, és veszély fenyegeti a nemzeti külpolitikát, a gazdaságpolitikát, a terrormentes közállapotokat és a biztató jövő lehetőségét is. „A veszély neve: népvándorlás” – jelentette ki.

A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktornak nincsenek érvényes gondolatai a mai magyar valóságról, a miniszterelnök „csak fantomokat fest, és azokkal hadakozik”.

A Demokratikus Koalíció szerint nem a menekültek, hanem a miniszterelnök „és skinheades csapata” jelenti a legnagyobb veszélyt az országra.

A Liberálisok szerint ma minden magyar kénytelen első kézből megtapasztalni, hogy milyen volt a kommunista rendszer. Orbán illiberális állama ugyanis a kommunizmus maga – olvasható a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) közleményében.

Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi érvértékelő beszédével arról adott tanúbizonyságot, hogy elvesztette kapcsolatát a valósággal.

A Jobbik szerint a miniszterelnöknek fogalma sincs a valóságról, és helyesebben tenné, „ha nem az urizáló tanácsadói által lefestett virtuális Magyarországon élne”.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint „Orbán Viktor eltévedt”: a kormányfő beszéde és a valóság között óriási szakadék tátong. (MTI)

A kormányfő beszélt arról is, hogy „nekünk a béketáborban a helyünk”, nem szabad felülni a német-, orosz- vagy törökellenes indulatoknak, de nem kell túlságosan egyikhez dörgölőzni sem. A kormányfő utalt itt feltehetőleg a Jobbikra is, és a lecsatlakozni szándékozókat, a „melegebb testhez dörgölőzőket” bírálta. Láthatólag persze a kormányfő a német vezetést is kritizálta később, amikor a wilkommenskulturt és a migránsok behívását kárhoztatta.

A beszédét Orbán azzal kezdte, hogy eltelt a rendszerváltás óta huszonhat év, és már nem elég a „hogyan szabaduljunk meg a kommunistáktól” kérdést feltenni. A kommunizmusról is már értelmetlen beszélni, miután rengetegen születtek utána, a „disszidáljunk-e” önmarcangolása helyébe például szerinte a „vállaljunk-e munkát külföldön” kérdése lépett. Mégis kárhoztatta a kommunizmust is, feltéve a kérdést: ha 45 évig megyünk befelé az erdőben, meddig tart kiérni? Kritizálta az osztályharcos politikákat is, ami szerinte mindegy, hogy a Marx-könyvekből vagy divatos balos egyetemek padjairól lép elő, távoltartandóak a kormány rúdjától.

A közoktatás és az egészségügy kapcsán Orbán bizakodó volt: szerinte ha elbírtunk az IMF-fel, el fogunk a Klik adósságaival is. Az egészségügyben is történtek eredmények szerinte, de azért kell még egy új budapesti kórház, és bár a béremelés is folyamatos, de láthatólag nem elégséges. Viszont a béremelések mértékének és ütemének a gazdaság mindenkori teljesítménye korlátokat szab – mondta.

Percről percre való tudósításunkat a beszédről itt olvashatják.