A „népvándorlás” veszélyeire hívta fel a figyelmet tizennyolcadik évértékelő beszédében Orbán Viktor kormányfő a Várkert Bazárban. A rendezvényen a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kötelező betelepítési kvóta a mai kor esszenciája és szimbóluma, ellene pedig a szuverenistáknak fel kell lépniük, szemben az unionistákkal. A kormányfő hosszan sorolta beszédében a különféle veszélyeket, a párhuzamos társadalmak épülését, az integrálhatatlan tömegeket, hozzátéve, hogy Budapestre nem importálhatnak antiszemitizmust és homofóbiát, „nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a lányainkra”. A kormányfő szerint ugyanakkor a tavaly megindult áradat miatt aligha a migránsokra kell haragudni, ők csupán a saját érdekeiket nézik, és ezt kellene szerinte Európának is tennie. A kormányfő úgy látta ugyanakkor, hogy Brüsszel nemcsak nem képes megvédeni Európát, de a szándék is hiányzik, a süllyedő hajót látva pedig arról döntene, melyik kabinba mennyi víz kerüljön.
Az Együtt az évértékelő idejére szervezett tüntetést „Lopják a jogom! Vissza a népszavazást a népnek!” címmel. Juhász Péter Várkert Bazárnál tartott tüntetés megkezdése után Facebook-oldalán azt írta: „Nem hagyjuk, hogy Orbán kisajátítsa az országot!”
A Fidesz ellenérdekelt abban, hogy az emberek dönthessenek, ezért nem lehetett népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítéséről, a budapesti olimpiáról, a Liget Budapest projektről és most a vasárnapi zárva tartásról sem – mondta el a megmozduláson Szigetvári Viktor Együtt-elnök.
A tüntetésen a szervezők szerint 3-4 ezren vettek részt. A résztvevők az Együtt, az MSZP, a PM és a Demokratikus Koalíció zászlóit tartották a magasba, ezenkívül uniós lobogókat is látni lehetett. (MTI)
Hosszan kritizálta Orbán az európai vezetők menekültpolitikáját és a befogadáspártiakat, kijelentve: Európa Hellász, és nem Perzsia, kereszténység, és nem kalifátus, ez pedig nem rangsort jelent, hanem különbséget. A kormányfő szerint a probléma, hogy az európai vezetők világpolgárok, a nép viszont a nemzeti érdeket tartja szem előtt, és mivel a vezetőknek így esélyük sincs, hogy szót értsenek a polgárokkal, emiatt szóba sem állnak a néppel.
A kormányfő kifejtette: nem a már eldöntött kvótákról van szó, hanem a márciusban napirendre kerülő kötelező betelepítési kvóta ellen kell hadba indulni, ezért is fontos szerinte Magyarországon népszavazást kiírni. A kormányfő beszélt arról is, hogy a Magyarországnak küldött források visszatartásával fenyegetőznek, ami szerinte zsarolás, és nem is tartozunk semmivel. Amennyi pénzt az unió beküldött, annyit a nyugati cégek ki is vittek, „kvittek vagyunk” – mondta a miniszterelnök. A népszavazás célja szerinte nem hagyni, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát.
Orbán kiemelte, hogy ők már tavaly figyelmeztettek az újkori népvándorlásra, azóta pedig megerősítették a határokat is. Szerinte 2015 be fog vonulni a történelemkönyvekbe, és veszély fenyegeti a nemzeti külpolitikát, a gazdaságpolitikát, a terrormentes közállapotokat és a biztató jövő lehetőségét is. „A veszély neve: népvándorlás” – jelentette ki.
A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktornak nincsenek érvényes gondolatai a mai magyar valóságról, a miniszterelnök „csak fantomokat fest, és azokkal hadakozik”.
A Demokratikus Koalíció szerint nem a menekültek, hanem a miniszterelnök „és skinheades csapata” jelenti a legnagyobb veszélyt az országra.
A Liberálisok szerint ma minden magyar kénytelen első kézből megtapasztalni, hogy milyen volt a kommunista rendszer. Orbán illiberális állama ugyanis a kommunizmus maga – olvasható a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) közleményében.
Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi érvértékelő beszédével arról adott tanúbizonyságot, hogy elvesztette kapcsolatát a valósággal.
A Jobbik szerint a miniszterelnöknek fogalma sincs a valóságról, és helyesebben tenné, „ha nem az urizáló tanácsadói által lefestett virtuális Magyarországon élne”.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint „Orbán Viktor eltévedt”: a kormányfő beszéde és a valóság között óriási szakadék tátong. (MTI)
A kormányfő beszélt arról is, hogy „nekünk a béketáborban a helyünk”, nem szabad felülni a német-, orosz- vagy törökellenes indulatoknak, de nem kell túlságosan egyikhez dörgölőzni sem. A kormányfő utalt itt feltehetőleg a Jobbikra is, és a lecsatlakozni szándékozókat, a „melegebb testhez dörgölőzőket” bírálta. Láthatólag persze a kormányfő a német vezetést is kritizálta később, amikor a wilkommenskulturt és a migránsok behívását kárhoztatta.
A beszédét Orbán azzal kezdte, hogy eltelt a rendszerváltás óta huszonhat év, és már nem elég a „hogyan szabaduljunk meg a kommunistáktól” kérdést feltenni. A kommunizmusról is már értelmetlen beszélni, miután rengetegen születtek utána, a „disszidáljunk-e” önmarcangolása helyébe például szerinte a „vállaljunk-e munkát külföldön” kérdése lépett. Mégis kárhoztatta a kommunizmust is, feltéve a kérdést: ha 45 évig megyünk befelé az erdőben, meddig tart kiérni? Kritizálta az osztályharcos politikákat is, ami szerinte mindegy, hogy a Marx-könyvekből vagy divatos balos egyetemek padjairól lép elő, távoltartandóak a kormány rúdjától.
A közoktatás és az egészségügy kapcsán Orbán bizakodó volt: szerinte ha elbírtunk az IMF-fel, el fogunk a Klik adósságaival is. Az egészségügyben is történtek eredmények szerinte, de azért kell még egy új budapesti kórház, és bár a béremelés is folyamatos, de láthatólag nem elégséges. Viszont a béremelések mértékének és ütemének a gazdaság mindenkori teljesítménye korlátokat szab – mondta.
Percről percre való tudósításunkat a beszédről itt olvashatják.
