Az uniós jog a nemzeti hatáskör ellen
Ez esetben is a nemzeti szuverenitás feszült az uniós iránymutatásnak, amely szerint a rendszám alapú megkülönböztetés torzítja a versenyt és indokolatlan különbséget tesz az EU-s állampolgárok között. Kérdés, miért nem a többi tagállamot kérték meg a brüsszeli javaslattevők, hogy csökkentsék üzemanyagáraikat a magyar és a szlovák árszínvonal szintjére. Ugyanis a védett ár melletti érvelés szerint a hagyományos piaci mechanizmusok válság idején csődöt mondanak. Az energiabiztonság nemzeti hatáskör, a kormányok mozgástere pedig nem korlátozható, ha a társadalmi stabilitás a tét.
Bár a Financial Times szerint a mostani vizsgálat inkább a szlovák intézkedésekre fókuszál, a bizottság a korábbi magyar gyakorlatot használja hivatkozási alapként, így a két ügy a sajtóban és a jogi vitákban is összefonódik.
Mi történne, ha engednénk?
A kedvezményes árak teljes körű megnyitása katasztrofális következményekkel járhatna. Ha a környező országok autósai ismét tömegesen jelennének meg a magyar kutakon, ugyanaz történne, mint 2022-ben.
- Ellátási zavarok: A határ menti térségekben azonnali készlethiány alakulna ki.
- 2. Finanszírozhatatlanság: Az államra vagy a piaci szereplőkre elviselhetetlen támogatási teher hárulna a megugró fogyasztás miatt.
- Piaci torzulás: Az importőrök ismét kivonulnának, tovább szűkítve a kínálatot.
A 2022-es adatok pontosan megmutatják, mekkora a szakadék a hatósági és a piaci ár között. Az árstop eltörlésének estéjén a 95-ös benzin ára azonnal 641 forintra, a dízelé pedig 699 forintra ugrott literenként. A KSH és a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján 2023-ban a magyar árak tartósan a régiós átlag felett maradtak, a benzin ára hónapokig 650 forint körül mozgott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!