Tobias Plate a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy 112 esetet a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények közé sorolnak, 6 esetben pedig nem állapították meg, de nem is zárták ki a politikai motivációt.
A gyújtogatások mellett regisztráltak 27 erőszakos bűncselekményt, 43 rongálást és 31 úgynevezett propaganda-bűncselekményt is. Az utóbbi kategóriába tartozik például a tiltott önkényuralmi jelképek mázolása menedékkérőket befogadó intézmények falára.
A menekültellenes bűncselekmények területi megoszlása azt mutatja, hogy nem keletnémet sajátosságról, hanem az egész országot sújtó gondról van szó – tette hozzá a szóvivő, akit a napokban történt incidensekkel kapcsolatban kérdeztek az esetek számának alakulásáról.
A legnagyobb felzúdulást a német közéletben a szászországi Rechenberg-Bienenmühle Clausnitz nevű részében történt eset váltotta ki. Ott csütörtökön nagyjából száz tüntető blokád alá vett egy menedékkérőknek kialakított szállást, és nem engedte be a területre az első lakókat szállító buszt. A tüntetést rohamrendőrök számolták fel.
Steffen Seibert kormányszóvivő szégyenletesnek nevezte, hogy egyesek képesek megfélemlíteni másokat, köztük nőket és gyerekeket csak azért, mert menekültek. „Ez nem jellemző Németországra. A mi országunk másmilyen, a mi országunk tudja, hogy bajban lévő emberekről van szó. Tisztelettel és együttérzéssel bánunk velük\" – mondta.
