Így tartaná Tusk az EU-ban a briteket

Új javaslatot tett közzé az Európai Tanács elnöke.

David Cameron brit miniszterelnök tavaly novemberben ismertette hivatalosan azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson, és a reformköveteléseket ismertető beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. Kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.

A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ.

E diszkrimináció tilalma egyértelműen bekerült az Európai Tanács elnöke által kedden ismertetett javaslatcsomagba.

A tervezet kimondja: az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeli jogalkotási aktusoknak, köztük a kormányközi egyezményeknek tiszteletben kell tartaniuk az EU teljes belső piacának gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és nem szabad korlátozásokkal vagy diszkriminációval akadályozniuk a tagállamok közötti kereskedelmet.

E jogalkotási aktusoknak a tervezet megfogalmazása szerint tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását.

Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által kedden ismertetett tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeli EU-szerződésekben is. Ugyanakkor egyelőre nem található utalás a bonyolult és szerteágazó jogi szövegtervezetben arra, hogy ez a mentesség milyen formában kerülhetne be az uniós szerződésrendszerbe.

Cameron a tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.
A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.

A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének egységes fellépésére lenne szükség.

A javaslattervezethez csatolt kísérőlevelében Donald Tusk is elismerte, hogy továbbra is nehéz tárgyalások várnak a felekre a megállapodásig. Az Európai Tanács elnöke egyenes utalást tett arra, hogy csak a teljes csomagról képzelhető el egyezség. Megfogalmazása szerint „semmiről nem lesz megállapodás mindaddig, amíg nem sikerül mindenről megegyezni”.

Hozzátette ugyanakkor: meggyőződése szerint a javaslatcsomag jó alapot kínál a kompromisszumra.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által kedden Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.

A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismeretes, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

David Cameron brit miniszterelnök szerint jelentős módosításokat tartalmaz az európai uniós szabályozási reformtervekről kedden közzétett javaslatcsomag.

A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának vezetői szerint ugyanakkor Cameronnak gyakorlatilag semmit nem sikerült kijárnia Brüsszelben az általa igényelt reformok közül.

Cameron a tervezet közzététele után tartott beszédében kijelentette: „van még munka” a részletek véglegesítéséig, de „tényleges előrelépés” történt azokon a szabályozási területeken, amelyeknek reformját a brit kormány elengedhetetlennek tartja Nagy-Britannia további EU-tagságához.

A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az intézkedéstervezet „elég jó ahhoz”, hogy annak alapján ő pártolná a brit EU-csatlakozást, ha Nagy-Britannia még nem lenne az unió tagja.

Hozzátette: ha sikerül végleges megállapodásra jutni, akkor a kormány a brit EU-tagság fenntartását fogja támogatni a tervezett népszavazás kampányában.