Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni.
A Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.
A Párbeszéd Magyarországért szerint ha Orbán Viktor a brit uniós reformigényekkel kapcsolatos javaslatcsomag közzététele után nem lép, akkor végleg lemond az Európai Unió más országaiban boldogulást kereső magyarok érdekeinek képviseletéről, és ezzel miniszterelnöki esküjét is megszegi. Tordai Bence, az ellenzéki párt szóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy „Orbán új barátja kisemmizi a magyar menekülteket”. Ezzel arra utaltak, hogy David Cameron brit miniszterelnök kizárná a brit szociális rendszerből a kelet-európai bevándorlókat.
A Demokratikus Koalíció a brit reformigényekkel kapcsolatos keddi javaslatcsomag kapcsán arra szólította fel Orbán Viktort, hogy ne támogasson olyan indítványt, amely megsértené a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogait és szociális támogatáshoz való hozzáférését.
Ezt azonban – a javaslat jelenlegi formája alapján – jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljesen London hatáskörébe, ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni.
A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a „vészféket” mennyi ideig lehetne alkalmazni.
A jelentős engedmények közé tartozik ugyanakkor, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ. A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.
David Cameron brit miniszterelnök tavaly novemberben ismertette hivatalosan azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson, és a reformköveteléseket ismertető beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. Kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.
A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ.
E diszkrimináció tilalma egyértelműen bekerült az Európai Tanács elnöke által kedden ismertetett javaslatcsomagba.
A tervezet kimondja: az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeli jogalkotási aktusoknak, köztük a kormányközi egyezményeknek tiszteletben kell tartaniuk az EU teljes belső piacának gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és nem szabad korlátozásokkal vagy diszkriminációval akadályozniuk a tagállamok közötti kereskedelmet.
E jogalkotási aktusoknak a tervezet megfogalmazása szerint tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását.
Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által kedden ismertetett tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeli EU-szerződésekben is. Ugyanakkor egyelőre nem található utalás a bonyolult és szerteágazó jogi szövegtervezetben arra, hogy ez a mentesség milyen formában kerülhetne be az uniós szerződésrendszerbe.
Cameron a tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.
A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.
A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének egységes fellépésére lenne szükség.
A javaslattervezethez csatolt kísérőlevelében Donald Tusk is elismerte, hogy továbbra is nehéz tárgyalások várnak a felekre a megállapodásig. Az Európai Tanács elnöke egyenes utalást tett arra, hogy csak a teljes csomagról képzelhető el egyezség. Megfogalmazása szerint „semmiről nem lesz megállapodás mindaddig, amíg nem sikerül mindenről megegyezni”.
Hozzátette ugyanakkor: meggyőződése szerint a javaslatcsomag jó alapot kínál a kompromisszumra.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által kedden Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.
A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismeretes, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.
David Cameron brit miniszterelnök szerint jelentős módosításokat tartalmaz az európai uniós szabályozási reformtervekről kedden közzétett javaslatcsomag.
A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának vezetői szerint ugyanakkor Cameronnak gyakorlatilag semmit nem sikerült kijárnia Brüsszelben az általa igényelt reformok közül.
Cameron a tervezet közzététele után tartott beszédében kijelentette: „van még munka” a részletek véglegesítéséig, de „tényleges előrelépés” történt azokon a szabályozási területeken, amelyeknek reformját a brit kormány elengedhetetlennek tartja Nagy-Britannia további EU-tagságához.
A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: az intézkedéstervezet „elég jó ahhoz”, hogy annak alapján ő pártolná a brit EU-csatlakozást, ha Nagy-Britannia még nem lenne az unió tagja.
Hozzátette: ha sikerül végleges megállapodásra jutni, akkor a kormány a brit EU-tagság fenntartását fogja támogatni a tervezett népszavazás kampányában.
