Múlt heti diyarbakiri látogatását követően a holland politikus (aki egyébként Magyarországon, Celldömölkön született) nem nevezte terrorszervezetnek a PKK-t, amelyet Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekint. A PKK a törökországi kurdok autonómiájáért küzd.
„Nagy számban figyelhetők meg komoly emberi jogokat sértő megnyilvánulások, egyre elkeseredettebbek az emberek, az erőszaknak véget kell vetni” – írta az EU-képviselő jelentésében. „A párbeszédnek folytatódnia kell. Mindent meg kell tennünk azért, hogy elkerüljük a véres polgárháborút Törökországban.”
A török kormány visszautasította a jelentést. Volkan Bozkir, Törökország európai ügyekért felelős minisztere szerint a beszámoló elfogult.
„Kati Piri nem említette meg a biztonsági erőinket érő folyamatos támadásokat, a városainkon esett kárt, vagy azon fegyvertelen civilek ezreit, akik a PKK iskolákat, kórházakat és mentőautókat sújtó támadásait követően arra kényszerültek, hogy elhagyják otthonaikat” – fogalmazott Bozkir.
Figyelmeztette Pirit: nehézségei adódhatnak, ha a PKK-n kívül más tárgyalópartnert szeretne találni magának Törökországban.
A török biztonsági erők vasárnap a PKK 14 tagjával végeztek – közölte az Anadolu török állami hírügynökség hétfőn. Sirnak tartomány Idil körzetében 10, Diyarbakir tartomány Sur körzetében 4 lázadót „hatástalanítottak” a török biztonsági erők.
Jogvédő szervezetek aggodalmukat fejezték ki a polgári áldozatok magas száma miatt. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) szerint közel 160 civil halt meg az elmúlt két hónapban.
A török kormány szerint a múlt heti szerdai ankarai merénylet elkövetője kapcsolatban állt a PKK-val.
Törökország délkeleti részén két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok. A biztonsági erők december óta átfogó katonai akciót hajtanak végre a kurd fegyveresek ellen, több helyen kijárási tilalom van érvényben. A PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelése óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.
