A 8250 személyt vagy a közvetlen környezetük, vagy a velük kapcsolatba kerülő állami intézmények – úgy mint iskolák, a rendőrség vagy a csendőrség – jelentették. A radikalizálódás jele lehet többek közt az elszigetelődés a társadalom többi részétől, a terrorizmussal való szimpatizálás vagy az állami szervekkel szemben tanúsított ellenségesség. Ezt a fajta „jelzőrendszert” még 2014 áprilisában vezette be a francia belügyminisztérium.
Különösen ijesztő a nyolcezres szám, ha hozzávesszük, hogy tavaly márciusban – vagyis mindössze tíz hónappal ezelőtt – ezen személyek száma még csak 4015 volt. Hozzá kell azonban tenni, hogy a tavalyi két súlyos terrorcselekmény-sorozat valószínűleg megnövelte a franciák készültségét, aminek több feljelentés lehetett az eredménye.
A legtöbb gyanús személyt Párizsból és a fővárost körülölelő régiókból, valamint Rhone-körzetből – itt található például a lyoni agglomeráció egyik legveszélyesebb negyede is –, a déli Toulouse és az északi Lille környékéről, valamint az ország délkeleti részéről jelentették.
A 8250 ember hetven százaléka férfi és nyolcvan százaléka nagykorú. A francia hatóságok 2014 óta 4848 internetes oldalt, Facebook-, valamint Twitter-fiókot blokkoltak.
Ismert, Franciaországot tavaly két összehangolt terrortámadás-sorozat is sújtotta: januárban a Charlie Hebdo szerkesztőségében, majd egy párizsi kóserszupermarketben mészároltak iszlamisták, novemberben pedig egyszerre több helyszínen 130 embert gyilkoltak meg.
Franciaországnak további gondot jelent, hogy rengeteg muszlim vallású állampolgáruk távozik azért, hogy csatlakozzon valamely közel-keleti terrorszervezethez, többnyire az Iszlám Államhoz.
