Az admirális szerint Peking ellenőrzése alá akarja vonni a kelet-ázsiai térséget, s azzal, hogy radar- és rakétavédelmi rendszereket telepít a dél-kínai-tengeri szigetekre, „megváltoztatja a műveleti területet”. Kína „egyértelműen militarizálja a Dél-kínai-tengert” – mondta Harris.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kínai DF-21 és DF-26 típusú, hajó elleni rakéták fenyegetést jelentenek-e az amerikai anyahajókra, az admirális igenlően válaszolt, de egyúttal biztosította a katonai bizottságot, hogy a hajók ellenállóak, az Egyesült Államoknak pedig
„meg van a képessége megtenni azt, amit meg kell tenni, ha arra kerülne a sor”.
Harris emellett közölte, támogatja az amerikai hajók rendszeres járőrözését a térségben. Kína a Dél-kínai-tenger nagy részét saját felségterületéhez tartozónak tartja, de a tenger egyes részeire öt másik térségbeli ország is igényt formál, ezek közül több ellenőriz kisebb-nagyobb földdarabokat.
Az utóbbi hónapokban amerikai hadihajók két alkalommal is megközelítettek 12 tengeri mérföldön belüli távolságra olyan tengeri területeket, amelyeket Peking a sajátjának tart. Washington nem foglal állást a szuverenitási kérdésekben, de azt állítja, hogy a szigetviták, s különösen a katonai célú szigetfeltöltések, veszélyt jelentenek a szabad hajózásra a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalának számító térségben.
Az amerikai hajók járőrözései hivatalosan a hajózási szabadság biztosítását hivatottak szolgálni. Kína nemrég föld-levegő rakétaütegeket telepített a közigazgatása alá tartozó, de Vietnam által is követelt egyik dél-kínai-tengeri szigetre.
Harris kijelentései feltehetően Peking figyelmét sem fogják elkerülni, különösen mivel Vang Ji kínai külügyminiszter kedd este amerikai kollégájával, John Kerryvel találkozik.
