„Egy századról beszélünk, amelynek tagjai bizonyos időközönként kicserélődnének” – idézte Stropnicky kijelentését a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24). A miniszter részleteket a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elképzeléséről nem közölt. Ugyanakkor emlékeztetett: a három balti ország (Észtország, Lettország és Litvánia) a NATO és Oroszország közötti feszült viszony miatt már hosszabb ideje követeli, hogy a NATO állomásoztasson katonai egységeket területükön.
A baltikumi helyzetről, valamint a balti NATO-tagállamok Oroszországgal kapcsolatos aggodalmairól Martin Stropnicky a nap folyamán Ashton Carter amerikai védelmi miniszterrel is tárgyalt. A cseh tárcavezető fontosnak minősítette, hogy az Egyesült Államok növeli hozzájárulását Európa biztonságának megszilárdításához. Úgy véli, hogy ez az amerikai katonai jelenlét európai megerősítésében is megnyilvánul majd.
Stropnicky és Carter a találkozón a cseh katonai kiadások növeléséről és a cseh hadsereg külföldi misszióiról is tárgyalt, beleértve az Iszlám Állam terrorszervezet elleni katonai fellépést.
A NATO keleti tagországaiban való katonai jelenlét megerősítéséről állapodtak meg az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei szerdán, a kétnapos brüsszeli tanácskozás első napján.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta: a katonai szervezeten belül egyetértés van azt illetően, hogy folyamatos, de rotációs jelenlétre van szükség a térségben, a részletek – például a missziók mérete és összetétele – azonban még nincsenek kidolgozva. A többnemzetiségű erők felállítása biztosítékot jelent a kollektív védelem működésére, tette hozzá.
„Ez világos üzenetet fog küldeni. A NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét érő bármilyen agresszióra” – mondta a szövetség vezetője, hangsúlyozva, hogy a NATO-nak a keleti és a déli irányból érkező fenyegetésekre is képesnek kell lennie reagálni.
Szerdán megállapodás született a NATO és az Európai Unió között a kibervédelmi együttműködés erősítéséről. Az internetes támadások megelőzését, előrejelzését, felderítését és kivédését célzó egyezmény keretében fokozzák az információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a két szervezet között.
