Az alsóház 162 szavazattal, 148 ellenében, 22 tartózkodás mellett támogatta a nemzetközileg is vitatott passzust.
Az elfogadott szöveg szerint az állampolgárságtól való megfosztás kiegészítő büntetés, amelyet egy büntetőbíró szabhat ki a nemzet alapvető érdekeit sértő vagy terrorista bűncselekmények esetén.
A Le Figaro című lap parlamenti beszámolója szerint a módosítás úgy fogalmaz: a bíró dönthet úgy is, hogy az elítéltet olyan, „az állampolgársággal összefüggő polgári és szabadságjogoktól fosztja meg, mint a szavazáshoz, a megválasztáshoz, valamint a közalkalmazotti állás betöltéséhez való jog.
Manuel Valls miniszterelnök üdvözölte a szavazás eredményét. Arra a kérdésre, hogy a szoros szavazási eredmény azt jelenti-e, hogy az alkotmányreform elbukhat a végső voksoláson, Valls azt válaszolta: „Holnap megtartjuk a második szavazást, amikor – azt hiszem – még szélesebb lehet a támogatottság, és az alkotmányreform szabad utat kaphat.”
Bírálói szerint minden ilyen törvény eleve megbélyegezheti a kettős állampolgárságú franciákat, így például az afrikai volt francia gyarmatokról származókat. A nemzetközi jog szerint egyetlen állam sem teheti hontalanná saját polgárait.
A francia nemzetgyűlés egy nappal korábban, keddre virradó éjjel már jóváhagyta a terrorveszély kapcsán kezdeményezett alkotmánymódosítás első passzusát, amely a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkezik.
A szenátus pedig jelentős többséggel elfogadta kedden a 130 áldozatot követelő, november 13-i párizsi merényletek éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot további három hónapos meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány részéről a fokozottnak ítélt terrorfenyegetettséggel indokoltak.
