Megkurtítanák a rosszalkodó migránsok zsebpénzét

A támogatást komoly feltételekhez kötnék.

Andrea Nahles a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent vendégkommentárban kiemelte, hogy akinek segítségre van szüksége, az meg is kapja, de „teljesítmény nélkül nincs támogatás”. Ez az alapelv a munkaerőpiaci politikában és a szociálpolitikában azt jelenti, hogy minden Németországban élő embernek, származásától függetlenül törekednie kell arra, hogy munkát találjon és ellássa magát és családját. Külön a menekültekre vonatkoztatva pedig azt jelenti, hogy mindenkinek „minden tudását, teljes munkaerejét és saját vagyonát is bele kell adnia”, hogy önállóan tudjon boldogulni, különben „nálunk nem kap támogatást tartósan”.

Továbbá aki „jelzi, hogy nem akar integrálódni, annak megkurtítjuk a támogatását” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy a támogatást a német nyelvtanfolyamok látogatásához és az együttélés németországi alapszabályainak betartásához kell kötni. Az első szabály minden ember méltóságának és szabadságának tisztelete, függetlenül a nemtől, kortól és származástól. Ezt a szabályt nem írhatja felül vallás, ideológia vagy hagyomány. Egyedül „az alaptörvény számít, és ami más írásokban áll, az magánolvasmány” – írta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.

A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerőpiaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekültstátuszban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik, és így eléri a 350 ezret.

A BA tapasztalatai szerint a menekülteknek nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státusz megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.

Az „átlagos munkavállaló, mindegy, hogy német vagy külföldi, nyugodtan alhat”, nem kell tartania attól, hogy a menekültek a belátható jövőben konkurenciát jelentenek – mondta Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban. A menekültek ugyanis a munkavállalók több tízmilliós tömegében nem alkotnak jelentős csoportot és nagy a lemaradásuk a többiekhez képest, nemcsak a németnyelv-tudásban, hanem a képzettséget tekintve is – mondta a BA szakértője.

Hozzátette, hogy a menekülteket kibocsátó országokból származó munkavállalók több mint 50 százalékának nincsen szakmai képzettsége, a háborúval vagy polgárháborúval sújtott országokból származó munkavállalók körében pedig 70 százalék feletti a képzettség nélküliek aránya.

Az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a munkaadói érdekképviseletekhez közel álló kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft) becslése szerint 2016-ban és 2017-ben összesen 50 milliárd euró közpénzbe kerülhet a menekültválság Németországban. Az intézet azzal számol, hogy az idén 1,5 millió menedékkérőt kell elhelyezni és ellátni, ami 17 milliárd eurót emészthet fel, és további 5 milliárd eurót kell költeni a beilleszkedést támogató programokra, például nyelvtanfolyamokra.

Jövőre a menedékkérők száma 2,2 millióra emelkedhet, ellátásuk 22,6 milliárd euróba, beilleszkedésük támogatása további 5 milliárd euróba kerülhet – áll a Rheinische Post című lapban ismertetett előrejelzésben, amely szerint a menekültválság kibillenti az államháztartást az egyensúlyi állapotból, így a tavalyi 12,5 milliárd eurós többlet után az idén, vagy legkésőbb 2017-ben ismét hiány keletkezik.