A miniszterelnök szerint az is országa tagságát indokolja, hogy a brit üzleti szféra így fér hozzá maradéktalanul az unió egységes piaca jelentette szabad kereskedelmi térséghez. Hozzátette: ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal saját gazdaságát és nemzetbiztonságát sodorná veszélybe.
Azok, akik Nagy-Britannia távozását szeretnék, nem tudják megmondani, hogy a brit vállalatok a kilépés után is hozzáférnének-e az EU egységes piacához, sem azt, hogy a brit munkahelyek biztonságban lennének-e, és azt sem, hogy mennyivel emelkednének az árak – fogalmazott a brit kormányfő. A távozás hívei csak újabb kockázatot kínálnak az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban, a kilépés „ugrás lenne a sötétbe” – jelentette ki.
„Nem szeretem Brüsszelt, Nagy-Britanniát szeretem. [ ] Az elsők között vagyok hajlandó kijelenteni, hogy Európán még sok javítanivaló van, és a reformfeladatok nem értek véget ezzel a brüsszeli megállapodással” – mondta David Cameron.
Hangsúlyozta: nem mondja azt sem, hogy Nagy-Britannia nem tudna talpon maradni az Európai Unión kívül, a kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy az ország biztonsága és jóléte a megreformált EU-n belül vagy az unión kívül lenne nagyobb eséllyel garantálható.
Cameron szerint a Brüsszelben elért egyezség alapján Nagy-Britannia abba a „különleges helyzetbe” került, hogy élvezheti az EU-tagság minden előnyét, de nem kell részt vállalnia az uniós integráció olyan elemeiben, amelyek nem megfelelők számára. Ennek alapján a szigetország soha nem csatlakozik az euróövezethez, soha nem kell részt vennie bajba került euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem lesz része a belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, sem bármely EU-hadseregnek és általában semmiféle „európai szuperállamnak”.
A miniszterelnök közölte: hivatalosan hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé a népszavazás június 23-ai időpontjáról szóló javaslatot, és ezzel az aktussal kezdődik a referendum előkészítésének törvényben foglalt folyamata.
