„A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani” – fejtette ki a magyar kormányfő. Szerinte azonban a Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot eddig nem sikerült megállítani. „Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért logikailag és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk” – szögezte le.
„Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre” – tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy „a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak ez volt a legfőbb témája”.
A kormányfő megjegyezte: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, és „ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában” – jegyezte meg.
Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. „Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől” – mondta a miniszterelnök.
A találkozón a macedón elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengeni övezetbe és Macedóniának is fel kellene ajánlani a uniós tagságot.
Az Európai Uniónak több támogatást kell adnia Bulgáriának és Macedóniának saját határvédelmi intézkedéseikhez – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
Mint mondta, a cseh fővárosban abban is egyetértettek, hogy végre kell hajtani az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodását, és támogatni kell Görögország erőfeszítéseit a schengeni övezet feltételeinek a betartásában. A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy a migrációs válságnak nincs más megoldása, mint a közös európai.
Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem Görögország vagy más ország ellen irányult. A migránsválság miatt Macedóniára nehezedő teher súlyosabb, mint amit bármely más uniós tagország visel – mondta.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint Európa súlyos kihívásokkal és problémákkal szembesül, amelyeket józan ésszel és közös álláspontra támaszkodva kell megoldani. Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést a migránsok áradata fölött – mondta, hozzátéve, hogy azt várja: az Európai Tanácsnak legkésőbb a márciusi találkozóján hatékony intézkedéseket kell hoznia.
A szlovák kormányfő szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.
„Bíznunk kell abban, hogy az EU és Törökország akcióterve működik, és szeretnénk látni görög kollégáinktól is egy szép meglepetést. De be kell vallanom, hogy meglehetősen kétkedő vagyok. Ezért is beszélünk B-tervről a macedón és a bolgár határ biztosítása érdekében” – mondta.
Angela Merkel német kancellár eközben óva intette az Európai Unió tagállamait attól, hogy a macedón–görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt.
„A migránsok mozgása szempontjából fontos schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat” – mondta a német kancellár a Stuttgarter Zeitung című lapnak.
A kancellár szerint Európának most azt kell eldöntenie, milyen szerepet akar játszani a világban; olyan kontinens akar lenni, amely elzárkózik, majd országai még össze is vesznek egymással, vagy pedig olyan, amely kiáll értékei és érdekei mellett, és eszerint is cselekszik.
