A törvény célja kiegyensúlyozni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyújtotta mentőcsomag feltételei miatti, leginkább a szegényebb réteget sújtó szigorú megszorításokat Görögországban.
Athén tavaly nyáron állapodott meg a harmadik segélycsomagról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és az IMF képviselőivel. Az államcsőd szélén álló ország nagyon szigorú feltételek mellett, kemény reformok végrehajtása után kaphat összesen 86 milliárd eurót. részletekre osztva. Alexisz Ciprasz a nyári megállapodást megelőzően azt ígérte, véget vet a görög társadalmat sújtó megszorításoknak.
Februárban görögök ezrei mentek ki az utcákra, hogy tiltakozzanak Athén nyugdíjreformra vonatkozó tervezete ellen, amely növelné a befizetendő társadalombiztosítási járulékok összegét, miközben fokozatosan csökkentené a nyugdíjasok juttatásait. A tervezet leginkább a magánvállalkozókat és a földműveseket sújtaná. A görög gazdák hetekig tüntettek Görögország számos területén, egyebek közt traktorjaikkal akadályozták a forgalmat a bolgár határon.
A Ciprasz-kormány tavaly decemberben visszavont egy Humanitárius válság nevet viselő törvényjavaslatot, mert nemzetközi hitelezői a folyósítások visszatartásával fenyegették meg, amiért nem konzultált velük a tervezetről. A törvényhozás ezt követően fokozatosan fogadta el a törvényt, szombaton hagyták jóvá utolsó részletét. Görög tisztviselők közölték, a nemzetközi hitelezők beleegyeztek a jogszabály elfogadásába.
Az új nyugdíjreform keretében a nyugdíjjárulék sok görög munkavállaló esetében elérné a jövedelem 20 százalékát. Az ország nyugdíjpénztárait egybeolvasztanák, a GDP 1 százalékával egyenértékű éves megszorítás mellett. A tervet Görögországnak mindenképpen végre kell hajtania annak érdekében, hogy le tudják zárni a hitelezők által tavaly augusztusban biztosított legújabb mentőcsomag felhasználásának első felülvizsgálatát.
