Szijjártó: Az EU-n kívül kell megoldani a válságot

Mint mondta, rövid távon nem várható a bevándorlási nyomás enyhülése.

A külgazdasági és külügyminiszter a szíriai válság következményeinek enyhítése céljából összehívott nemzetközi adományozó konferenciára érkezett a brit fővárosba, ahol Philip Hammond brit külügyminiszterrel is tárgyalt, elsősorban az Európai Unió szabályozási rendszerének átalakítására tett brit javaslatokról.

Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó Péter kijelentette: Szíriában és a térség más országaiban – vagyis Európa szomszédságában – összességében 30-35 millió ember van olyan élethelyzetben, amely miatt könnyen dönthet úgy, hogy Európa felé veszi az irányt, és ez súlyos következményekkel fenyeget.

Hozzátette: a bevándorlási válság még súlyosabbá válásának elkerülése érdekében egyértelműen fel kell ismerni, hogy a válság megoldása az Európai Unió területén kívül van.

A miniszter szerint ezért mindenekelőtt abban kell segíteni, hogy a Szíriából elmenekült emberek a hazájukhoz legközelebb tudjanak maradni, és a konfliktus vége után minél hamarabb vissza tudjanak térni Szíriába, és visszatérhessenek régi életvitelükhöz.

Ehhez beruházásokra és fejlesztésekre van szükség. Ennek jegyében Magyarország készen áll arra, hogy – amint a biztonsági körülmények lehetővé teszik – felépítsen és üzemeltessen egy kórházat Szíria területén. A kormány úgy döntött, hogy erre a célra az első ütemben ötmillió eurót különít el, és a kórház megépítésében és üzemeltetésében egy olyan magyar segélyszervezettel működik együtt, amelynek már vannak tapasztalatai külföldi segélyezési területen – mondta Szijjártó Péter.

Philip Hammond brit külügyminiszterrel tartott kétoldalú megbeszéléséről elmondta: a találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU-reformokra tett brit javaslatok ügyében közös visegrádi álláspont kialakítására törekszik. Kiemelte azt is, hogy a magyar kormánynak a Nagy-Britanniában tisztességesen dolgozó magyarok érdekeit kell képviselnie.

Magyarország egyetért a brit kormánnyal abban, hogy a tagállami parlamentek szerepét növelni kell, és abban is, hogy a nemzeti gazdaságpolitikáknak a versenyképesség erősítését és a bürokrácia csökkentését kell szolgálniuk. Egyetértés van Magyarország és Nagy-Britannia között abban is, hogy olyan uniós szabályozási környezetet kell megteremteni, amelyben az euróövezeti tagok és a valutaunión kívüli EU-tagállamok egyaránt komfortosan érzik magukat – fogalmazott Szijjártó Péter. Az erős Európai Unió feltétele, hogy a tagállamok is erősek legyenek – tette hozzá.

Az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatos brit reformjavaslatokról a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország most azt vizsgálja, hogy ha egy EU-tagállam jogot kap a szociális ellátórendszere nyújtotta szolgáltatások igénybevételének átmeneti korlátozására, az megvalósítható-e diszkriminációtól mentesen, az egyik alapvető uniós szabadságjog, a személyek szabad áramlásának veszélyeztetése nélkül.

A magyar–brit gazdasági kapcsolatokról Szijjártó Péter kijelentette: a kétoldalú kereskedelmi forgalom már a tavalyi első tizenegy hónapban meghaladta a 2014-ben elért egész éves értéket. A teljes kereskedelmi forgalom a tavalyi első tizenegy hónapban 4,6 milliárd euró, a magyar export 3,2 milliárd euró volt.

Szijjártó Péter Londonban számos üzletemberrel is találkozott, és tárgyalt Oliver Letwinnel, a brit miniszterelnöki hivatalt vezető miniszterrel is.

A Nagy-Britanniában dolgozó 55 ezer magyar többet fizet be a helyi adórendszerbe, mint amennyi szociális juttatásban részesülnek – jelentette ki Szijjártó Péter brit statisztikai adatokra hivatkozva a Sky News hírtelevíziónak adott interjújában.

A Reuters hírügynökségnek ugyancsak csütörtökön nyilatkozva a miniszter felhívta a figyelmet: ha Nagy-Britanniának megengednék, hogy korlátozza az uniós állampolgárok szociális ellátását, az „komoly kérdéseket” vetne fel azzal kapcsolatban, vajon az Európai Unió többi nagy tagállama nem akarná-e követni a példáját.

„Tiszteletben tartjuk minden ország jogát ahhoz, hogy csökkentse a visszaélés lehetőségét szociális rendszerével. De a diszkriminatív szabályozás elfogadhatatlan a számunkra” – mondta.

A miniszter mindkét interjújában beszélt arról, hogy a visegrádi országok a jövő héten közös álláspontot alakítanak ki a kérdéssel kapcsolatban. A hírtelevíziónak hangsúlyozta, hogy a szociális kérdésekről nagy óvatossággal kell tárgyalni.