A 69 éves politikus sajtóértesülések szerint az alkotmánytanács elnöki tisztségét fogja betölteni az elkövetkező kilenc évben.
A diplomáciai tárca vezetője a szerdai kormányülést követően arra az újságírói kérdésére, hogy ez volt-e az utolsó kormányülés, amelyen részt vett, annyit válaszolt, hogy „igen”. Hozzátette, hogy ugyanakkor megtartja az ENSZ klímakonferenciájának elnöki tisztét novemberig, amikor is Marokkó veszi át az elnökséget.
Francois Hollande államfő a 2017-es elnökválasztásra való felkészülés jegyében a napokban tervezi átalakítani a kormányát. Laurent Fabius utóda sajtóértesülések szerint Ségolene Royal jelenlegi környezetvédelmi miniszter, a köztársasági elnök volt élettársa, négy gyermekének anyja lehet.
Január 27-én az igazságügyi miniszter mondott le. Christiane Taubira akkor azzal indokolta döntését, hogy a parlament olyan alkotmányreformot készül megvitatni, amelynek értelmében bizonyos körülmények között megfoszthatnák francia állampolgárságuktól a terrorizmusért elítélt kettős állampolgárokat.
A szóban forgó alkotmánymódosításról tegnap éjjel szavazott első körben a francia nemzetgyűlés. Az alsóház 162 szavazattal, 148 ellenében, 22 tartózkodás mellett támogatta a nemzetközileg is vitatott passzust. A Le Figaro című lap parlamenti beszámolója szerint a módosítás úgy fogalmaz: a bíró dönthet úgy is, hogy az elítéltet olyan, „az állampolgársággal összefüggő polgári és szabadságjogoktól fosztja meg, mint a szavazáshoz, a megválasztáshoz, valamint a közalkalmazotti állás betöltéséhez való jog”.
Nemcsak a volt igazságügyi miniszter az egyetlen, aki felemelte hangját az ügyben: Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter, a baloldal egyik legnépszerűbb politikusa szerdán elhatárolódását fejezte ki. „Nekem személy szerint filozófiai rossz érzésem van azzal a vitával kapcsolatban, amely kialakult. Nem lehet a rosszat úgy orvosolni, hogy kizárjuk a nemzeti közösségből, inkább meg kell előzni és példásan meg kell büntetni” – mondta egy konferencián.
A megfosztásról szóló törvény mellett február 9-én azt is elfogadták, hogy a rendkívüli állapotot „a közrend súlyos megsértésével járó azonnali veszély esetén” a kormány hirdetheti ki.
