Tömegesen köthetnek ki nálunk a migránsok

A szakértő szerint újra feszült helyzet alakulhat ki a magyar–szerb határon.

A szakértő szerint a közeljövőben a legnagyobb kihívás Macedóniára vár, mivel Görögország továbbra sem hajlandó és nem képes ténylegesen közbeavatkozni, hogy feltartóztassák a menekülteket. Így egy olyan országra fog nehezedni a fő teher, amelyben már eddig is etnikai feszültségek voltak, instabil az államhatalom, sőt még az uniónak sem tagja, amitől hathatós segítséget várhatna.

Habár Macedónia megkezdte a már meglévő határzár további megerősítését és duplikálását, a szakember kevés esélyt lát arra a jövőben, hogy ily módon a macedónok képesek lesznek feltartóztatni a bevándorlókat. Ugyanis ők az eddig megépített 27 kilométeres kerítésüket sem tudják megvédeni a rongálásoktól, amely ráadásul a görög–macedón határnak csak egy kis részén áll.

Bali Lóránt szerint a felsoroltak miatt a migránsok törzsútvonala a jövőben is a Nyugat-Balkán lesz, s bár az Oroszországon át Finnországba vezető északi útirány is megjelent alternatívaként, a skandináv célpontok nem nyerték el a többnyire fiatal férfiakból álló bevándorlók tetszését. Ennek eredményeként ebből a térségből, főleg Finnországból a legnagyobb az új célpontot keresők aránya.

A nyugat-balkáni útvonal azonban továbbra is vonzó maradhat, így Görögországon, Macedónián és Szerbián bizonyosan átkelnek a jövőben is a menekültek. A szakember úgy látja, hogy Szerbia nem képes, illetve ténylegesen nem hajlandó az elkövetkezendő hónapokban lezárni a határait mindaddig, amíg ez Németországban, Ausztriában, illetve Szlovéniában meg nem történik.

A migránsok következő állomása, Horvátország magatartása egyelőre kiszámíthatatlan, így a szakember szerint kérdéses, hogy az új horvát kormány milyen tettekre szánja el magát, hogy megoldja a problémát. A HDZ-Most koalíció sajátos képződmény, melyben a kisebbik koalíciós partner a gazdaságpolitikai elképzeléseit illetően neoliberális hangokat üt meg. Az új kormányfő, Tihomir Oreskovic pedig a multinacionális cégek világából érkezett, feltehetőleg kozmopolita gondolkodású, így az is kérdéses, hogy ő hogyan fog reagálni a migrációra mint társadalmi problémára.

Bali Lóránt azonban úgy véli, hogy Horvátország inkább „követő politikát” fog folytatni e kérdésben, vagyis amíg nem kap politikai jelzést Németországtól, addig a tőle megszokott szervezettséggel szállítja a bevándorlókat tovább az általuk kívánt célpont felé. Azonban ha ez egy kicsit is változik, akkor Magyarország számára újból feszült helyzet jöhet létre a szerb határon, illetve a magyar–román határ Csongrád és Békés megyei szakaszán – fogalmazott.

A szakember szerint Magyarország számára így elengedhetetlen a műszaki zár fenntartása és annak személyi erőben való megerősítése. Továbbá a visegrádi országok mellett más uniós tagországokat is meg kellene győzni, hogy a közös határaink védelméhez nagyobb rendőri erők kellenek, ami akár a munkanélküliség mérséklését is segítheti. Azonban a szakértő figyelmeztet: az uniós szintű bevándorláspolitika letisztulása nélkül a magyar rendvédelmi szerveknek folyamatosan számítaniuk kell a horgosihoz hasonló helyzetre.