Név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők elmondták, a döntést Görögország heves tiltakozása ellenére fogadták el az EU-tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek pénteki tanácsülésén. Az ülésen ötven ajánlást fogalmaztak meg a görög hatóságok számára, és amennyiben Athén a megjelölt időn belül nem tenne ezeknek eleget, a schengeni egyezmény értelmében a belső határok mentén fekvő tagállamoknak lehetőségük lenne rá, hogy akár két évre visszaállítsák a határellenőrzést. Szakemberek szerint nem valószínű, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő ország teljesíteni tudja ezeket az előírásokat.
Az Európai Bizottság javaslatára elfogadott ajánlások egyebek mellett az országba érkező menekültek regisztrációjára, a tengeri határok felügyeletére, a határ-ellenőrzési eljárásokra, valamint a szükséges infrastruktúra és felszerelések biztosítására vonatkoznak.
Nevük elhallgatását kérő illetékesek közölték, az athéni kormánynak egy hónapja van rá, hogy akciótervet fogadjon el a hiányosságok orvoslására, három hónapon belül pedig jelentést kell tennie a végrehajtásáról.
Az uniós szakminiszterek által megszavazott dokumentumban hangsúlyozták, hogy Görögországnak a lépései ellenére még számos tennivalója van a migrációs válság kezelése terén. „A schengeni övezet működése összességében súlyos veszélyben van. A Görögországgal szemben álló nehézségeknek kihatásuk van az EU egészére, és közösen kell őket megoldani” – írták a ajánlásokban.
Bennfentes források hangsúlyozták: a lépés célja nem Görögország elszigetelése vagy megbélyegzése, hanem az, hogy bizonyos belső határszakaszokon, például Németország és Ausztria között jogszerűen életben maradhasson az ellenőrzés a schengeni egyezményben kikötött határidőn túl is.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint az év elejétől február 9-éig több mint hetvenezer menekültnek sikerült elérnie a görög partokat. Tavaly mintegy nyolcszázezer migráns érkezett Görögországba.
