Az első szakértői értékelések szerint bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos főbb aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.
Az uniós állam- és kormányfők, valamint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által kötött egyezmény március 20-án lép életbe „ideiglenes és rendkívüli hatállyal”, ezt követően vissza fogják küldeni a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.
Kiemelték, a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával kell, hogy történjen. Leszögezték továbbá, hogy a visszaküldésben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni.
A visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezi.
Egyes hírek szerint maga a visszatelepítés, azaz a migránsok Törökországba való visszaküldése április 4-én kezdődik majd meg.
Az alku értelmében az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Ebben azok élveznének elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegális úton eljutni a kontinensre.
A szöveg szerint kezdetben 72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az Európai Unió Tanácsának tavaly júliusi döntése értelmében 22 504 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene befogadniuk a tagországoknak az unión kívülről, és ebből eddig 4555 áttelepítés valósult meg. A fennmaradó mintegy 18 ezer helyet a megállapodás értelmében törökországi menekültekkel töltenék fel, és e mellé jönne még további 54 ezer ember.
Az Európai Unió beleegyezett, hogy felgyorsítja a Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához már felajánlott hárommilliárd euró kifizetését. Amennyiben ezek a források kezdenek kimerülni, és az eredmények is megfelelőek, akkor az EU 2018 végéig további hárommilliárd eurót nyújt a törökországi menekültek ellátására.
A dokumentumban hangsúlyozták, a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges június végéig, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.
A javaslatcsomag értelmében új lendületet adnak a török EU-csatlakozási tárgyalásoknak és június végéig megnyitják a tárgyalások költségvetési fejezetét.
Az egyezmény elfogadását követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy annak végrehajtásán négyezer ember fog dolgozni, az általa vezetett brüsszeli testület pedig Maarten Verwey személyében uniós koordinátort nevez ki az egyezményben foglaltak megvalósításának biztosítására.
A volt luxemburgi kormányfő kifejtette, ezt a négyezer szakembert az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex), a görög hatóságok, valamint az EU tagállamai fogják rendelkezésre bocsátani a tervek szerint. Hozzátette, szükség van egyebek mellett tolmácsokra, bírókra, menekültügyi szakemberekre és biztonsági őrökre is.
A megállapodásról szólva Juncker leszögezte, kétségtelen, hogy az összhangban van a nemzetközi és az uniós jog előírásaival.
Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is, aki mindazonáltal hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás csak egyik eleme az unió átfogó migrációs stratégiájának. Kifejtette, szükség van az EU külső határainak megerősítésére, a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartására és a schengeni rendszer védelmére.
Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született – mondta a török kormányfő az uniós vezetőkkel folytatott tanácskozását követően. Ahmet Davutoglu hangsúlyozta, hogy országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval. Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról.
A német kancellár szerint bár a menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, a megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére. Sajtótájékoztatóján Merkel mindazonáltal elmondta, az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.
Orbán Viktor szerint a magyar diplomácia elérte céljait. „A legnagyobb veszélyt kibekkeltük” – fogalmazott a miniszterelnök, utalva mindenekelőtt arra, hogy a megállapodás értelmében a menekültek befogadása a jövőben csakis önkéntes alapon történhet. Hozzátette: minden egyes, a menekültek áttelepítési rendszerére vonatkozó pontnál külön és hangsúlyosan szerepel az, hogy az abban való részvétel önkéntes.
Kijelentette, az elmúlt fél év legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést. Mint mondta, a megállapodásra azért volt szükség, mert a migránsáradatot a nyugat-balkáni útvonal ellenőrzésével a görög–macedón és a görög–bolgár határon sikerült megállítani, ezért a helyzet Görögországban tovább romlott. Ezt mindenáron meg kell akadályozni, és ha nincs uniós összefogás, akkor Görögországot el is veszthetjük mint stabil uniós országot – hangsúlyozta a kormányfő.
