Csak súlyosbítaná a gondokat a szabadkereskedelmi egyezmény?

Obama a TTIP mellett érvelt németországi látogatásán, a Tufts Egyetem szakértője Budapesten ellene.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nem oldaná meg a kontinensünkön tapasztalható növekedési és munkahelyteremtési problémákat – nyilatkozta az MNO-nak Jeronim Capaldo, az amerikai Tufts Egyetem és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértője.

A közgazdász egy, a TTIP-ről szóló hétfői budapesti sajtóbeszélgetés után beszélt erről lapunknak. Capaldót azért hívták meg Magyarországra, mert nemrégiben tanulmányban hangsúlyozta a TTIP várható, Európára nézve negatív hatásait. Elemzésének azért van különösen nagy jelentősége, mert a TTIP-t eddig vizsgáló tanulmányok – melyek általában az egyezmény megkötésének hasznossága mellett érvelnek – gyakorlatilag mindegyike vagy ismeretlen módszertan alapján, vagy a szabadkereskedelmi szerződés mellett elkötelezett Európai Bizottság megrendelésére készült – ezt Pogátsa Zoltán közgazdász is hangsúlyozta a már említett sajtóbeszélgetésen.

Jeronim Capaldo szerint a korábbi hatástanulmányok nem vesznek figyelembe egy sor nagyon fontos szempontot: az európai munkanélküliséget, a pénzügyi deficitet, az egyenlőtlenségeket és azt, hogy a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek közül az utóbbi évtizedekben a tőkejövedelmek alkotják a teljes jövedelem egyre nagyobb részét.

Ennek megfelelően Capaldo 2014-es, az ENSZ globális szakpolitikai modelljén alapuló vizsgálata az addigi, bizakodó hangvételű tanulmányokhoz képest eltérő eredményre jut. Úgy tűnik, a szerződés megkötése után számított egy évtizeden belül csökkenne az európai export, ennek legnagyobb vesztesei pedig az észak-európai államok lennének. A szabadkereskedelmi egyezmény kontinensünkön GDP-csökkenéshez vezetne, ez az észak-európaiakon kívül leginkább Franciaországot és Németországot érintené, de csökkennének a bérek és a GDP bérhányada is, ráadásul munkahelyek szűnnének meg. Capaldo szerint a TTIP megkötésével csökkennének az állami bevételek is. Mindezen okoknál fogva úgy látja, az egyezmény megkötése Európában az eddigieknél nagyobb pénzügyi instabilitáshoz vezetne.

Ennek ellenére Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke a hétvégén Németországban arról beszélt, hogy a TTIP nem gyengíti, hanem tovább erősíti a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet védelmét szolgáló előírásokat. Obama látogatása alkalmából Angela Merkel német kancellár pedig abbéli reményének adott hangot, hogy a tervezett szerződéssel „mi alakíthatjuk a globalizációt, és nem csak futunk utána”, már amennyiben sikerül megmagyarázni „a szabadkereskedelemtől tartó embereknek”, hogy az uniós vagy nemzeti szabványok nem gyengülnek, hanem megmaradnak vagy erősödnek.

„A szabadkereskedelemtől tartó emberek” alatt Merkel minden bizonnyal arra a több tízezer emberre utalt, akik az amerikai elnök érkezése alkalmával vonultak utcára Németország-szerte, hogy tüntessenek a szabadkereskedelmi paktum ellen. Úgy tűnik, hogy miközben számos európai vezető politikus mellett az Európai Bizottság is a tervezet mellé állt, addig az európai állampolgárok egy részénél igen erős ellenállás mutatkozik.

Jeronim Capaldo az MNO-nak elmondta: az emberek haragjának hátterében lehet az utóbbi évtizedek liberalizált kereskedelempolitikájában történt csalódás is. Szerinte elképzelhető, hogy az állampolgárok ma úgy látják: ez a fajta politika, a kereskedelem további liberalizációja nem válasz a valós problémáikra. Szerinte a TTIP-tól nem lesznek jobbak a gazdasági körülmények, az egyezmény inkább visszaesést okozna kontinensünkön.

Obama bizakodó szavaira ugyanakkor magyarázat lehet az is, hogy – legalábbis Capaldo szerint – az amerikaiak jól járnának az egyezménnyel. Az Egyesült Államokban ugyanis az utóbbi évtizedekben elmaradt a munkabérek növekedése, ezért az amerikai vállalatok versenyképesebbek lennének nyílt versenyben. Talán ez is közrejátszhat abban, hogy az amerikaiak a TTIP-hez képest jobban aggódnak az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és még kilenc térségbeli állam között tavaly létrejött csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodás miatt, attól félnek ugyanis, hogy elszívják előlük az olcsó munkaerőt.

Capaldo szerint – ezt tanulmányában is hangsúlyozza – a kereskedelmi forgalom mértékének növelése nem fenntartható az Európai Unió számára, az uniós gazdaságok növekedésének újraélesztéséhez az eddigieknél jobban kellene támogatni a munkajövedelmeket, nem pedig nagyobb nyomást helyezni rájuk.

A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta azt is: az egyezménytervezetet gazdasági szempontból vizsgálta, de a TTIP várható gazdasági, társadalmi és geopolitikai hatásait együttesen is kell elemezni, csakis egyetlen szempont alapján nem lehet azt egyértelműen károsnak vagy hasznosnak nevezni.