Obama Európával kapcsolatban mindenkit figyelmeztetett

„A világnak erős, gazdaságilag virágzó, demokratikus és egységes Európára van szüksége.”

A menekültválságról szólva kiemelte: nem új falakra van szükség, a közös értékekért pedig akkor is ki kell állni, amikor ez nehéz feladatot jelent. A történelem megmutatja, hogy mindig csak akkor volt haladás, amikor érvénysültek az egymással szembeni nyitottság és az emberi méltóság tiszteletének „időtlen eszméi”.

Európa gazdasági helyzetével kapcsolatban sürgette az oktatási, kutatás-fejlesztési és infrastrukturális beruházások élénkítését, és a széles alapra támaszkodó, „mindenkit felemelő” gazdasági növekedés beindítását. Hangoztatta, hogy a globalizált világban a bezárkózás nem járható út, a virágzó Európa csak az együttműködésen alapulhat.

Európa biztonsági helyzetéről szólva úgy vélte, hogy a kontinens időnként „túlságosan derűlátó” és bőven van még mit tennie védelme erősítése érdekében. A nyári varsói NATO-csúcsra utalva hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamnak a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait, és az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie jelenlétét Lengyelországban, Romániában és a balti államokban, miközben a déli szárnyát fenyegető kihívásokra is választ kell adnia.

Barack Obama európai fiatalokból álló több száz fős közönség előtt mondott beszédében az Iszlám Államot (IÁ) a szabad világot fenyegető legnagyobb veszélynek nevezte. Kiemelte, hogy Európának és a NATO-nak is többet kell tennie a terrorszervezet visszaszorításáért. Az Egyesült Államoké a világtörténelem legerősebb hadserege, de egyedül nem birkózik meg a feladattal. Több nemzetre van szükség az IÁ elleni légitámadásokhoz, a helyi erők kiképzéséhez és az iraki gazdaság talpra állításához – mondta az amerikai elnök.

Bejelentette, hogy egy újabb 250 tagú különleges katonai egységet vezényelnek Szíriába az IÁ ellen harcoló fegyveresek támogatására. Hangsúlyozta, hogy a politikai és diplomáciai erőfeszítéseket is folytatni kell a polgárháború megállításáért.

Az ukrán válságról szólva kiemelte, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki megállapodás előírásait. Hozzátette, hogy nem szabad megengedni a népek önrendelkezési jogának megsértését és a 20. században kijelölt határok megváltoztatását „a 21. század brutális erejével”.

Ukrajnát támogatni kell, hogy megszilárduljon a demokrácia, és az ország a haderejének korszerűsítése révén megvédhesse függetlenségét – mondta az amerikai elnök. Hozzátette, hogy jó viszonyra törekszik Oroszországgal, „sokat invesztál” ebbe a kapcsolatba, és reméli, hogy Moszkva felismeri: „igazi nagyságra nem a szomszédok gyötrésével lehet szert tenni, hanem a világgal folytatott együttműködéssel, és csak ez hozhat tartós gazdasági növekedést és fejlődést az orosz népnek”.

Az amerikai elnök EU és az Egyesült Államok kapcsolatát, illetve az amerikai külpolitika törekvéseit vázoló beszédében többek között kitért a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjai körüli botrányra is. Mint mondta, egyensúlyba lehet és kell is hozni a biztonság és a magánszféra védelmének elvét. Hozzátette: a terrorizmus elleni harc eredményessége érdekében az uniós tagországok között, illetve az EU és az Egyesült Államok között is meg kell osztani a hírszerzési értesüléseket.