Nem ez az első eset, hogy a taláros testület beavatkozik a macedón belpolitikai krízisbe: egy héttel korábban bizonytalan időre felfüggesztett minden olyan tevékenységet, amely a június 5-re tervezett előre hozott parlamenti választásokra vonatkozott.
Szerdai határozatával az alkotmánybíróság gyakorlatilag azt a korábbi politikai döntést erősítette meg, hogy ne rendezzék meg a balkáni országban az előre hozott választásokat.
Egyrészt a macedón parlament előző héten egy héttel elhalasztotta a voksolást, mivel a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártján (VMRO–DPMNE) – Nikola Gruevszki macedón elnök pártján – kívül az összes politikai tömörülés a választások bojkottját jelentette be. Másrészt a voksolás új időpontját sem tűzték ki.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét. Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO–DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
Európai uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra később a négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak – ezt halasztották később június 5-re –, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.
