A katolikus egyházfő homíliájában kijelentette, hogy korunkban is számos jele van az emberiség árvaságának: „az a belső magány, amelyet tömeg közepén is érzünk, és néha egzisztenciális szomorúsághoz vezet; az az Istennel szemben feltételezett önállóság, amelyet ugyanakkor a közelsége iránti sóvárgás kísér; az az elterjedt lelki analfabetizmus, amely miatt képtelenek vagyunk imádkozni (...); az a nehézség, hogy a másikban testvérünket lássuk meg”. Hangsúlyozta, hogy a testvériség „az ember DNS-ének része”: „az egymás közötti különbségeknek növelniük kell a közös testvériséghez tartozás örömét”.
Ferenc pápa az „újjászületést” sürgetett. A keresztényekért, a bajban levő családokért és közösségekért imádkozott. Az egyházfő vasárnapi Twitter-üzenetében is azt kérte, hogy a Szentlélek „szabadítson meg minden zárkózottságtól”.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika főoltárán bemutatott misén a kúria legidősebb papjai koncelebráltak Ferenc pápával. Mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhát viselték.
Pünkösdhétfő Olaszországban nem piros betűs ünnep az 1969-es liturgiai naptárreform óta, amelyhez nem minden európai ország csatlakozott. Vörös húsvétnak is nevezik olaszul a pünkösdöt, vagy rózsásnak, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére – ez jelképezte a Szentlélek alászállását. A hagyomány a római Pantheonban elevenedett fel vasárnap délben, amikor az ókori római épület tetején levő lyukból a tűzoltók piros színű rózsaszirmokat hullattak le 43 méter magasból.
Jelentős ünnepnek számít a pünkösdöt követő Corpus Domini, vagyis úrnapja: Ferenc pápa május 26-án a lateráni Szent János-bazilikában mutat be misét, majd innen Róma utcáin körmenetet vezet.
