A Brandenburg tartományi Mesebergben tartott kétnapos kormányülés utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel kancellár mérföldkőnek, Sigmar Gabriel alkancellár pedig paradigmaváltásnak nevezte a javaslatot, és úgy vélekedett, az új jogszabály megnyitja az utat egy átfogó bevándorlási törvény felé.
A tervezet a „támogat és követel” elven alapul, és hosszú viták után készült el, mert az Angela Merkel vezette jobbközép CDU–CSU pártszövetség a „követel”, a Sigmar Gabriel vezette szociáldemokraták (SPD) a „támogat” részre igyekeztek nagyobb hangsúlyt helyezni.
Nem akarnak gettókat
Németország nem akar párhuzamos társadalmakat és gettókat, ezért készítette el a kormány a menekültek integrációjáról szóló törvényjavaslatát – mondta Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter szerdán Berlinben. A miniszter a jogszabálytervezetet bemutató tájékoztatón hangsúlyozta, hogy most először készül integrációs törvény Németországban, ami „jelentős fordulópont”.
A kormány tanult a múlt hibáiból, és el akarja kerülni a társadalmi feszültségek kialakulását, ezért megnyitja a lehetőséget a menekültügyi rendszer révén tartósan Németországban maradó emberek előtt, hogy hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez, „de meg is követeljük tőlük” – tette hozzá.
A kabinet nem akar szívóhatást kiváltani a munkavállalási lehetőségeket szélesítő jogszabállyal, nem azt üzeni, hogy „gyertek mind ide, mert nagyon jól integrálunk mindenkit”, hanem arra törekszik, hogy kihozza a legjobbat a menekültválság miatt előállt helyzetből a tartósan Németországban maradó emberek és az egész társadalom számára – mondta a belügyminiszter. (MTI)
A javaslat alapján a menekültek ellátásáért felelős tartományok és önkormányzatok három évre lakhely-változtatási tilalmat rendelhetnek el mindazokkal szemben, akiknek elfogadták a menedékjogi kérelmét, vagyis tartósan Németországban maradhatnak. Szabadon költözhetnek viszont azok, akik közpénzből finanszírozott szociális támogatás nélkül, legális munkával el tudják tartani magukat, tanulnak, szakmai képzésben vesznek részt, és akiknek legalább egy közeli rokonuk többet keres, mint a munkanélküli-segély átlagos összege.
A javaslat alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi 60 helyett 100 tanórából állnak majd.
A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek. A javaslat egyebek között arról is rendelkezik, hogy a közpénzből finanszírozott, közhasznú munka területén megteremtenek újabb 100 ezer álláshelyet menedékkérőknek és menekülteknek.
A kormány szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek öt év után automatikusan határozatlan időre szóló tartózkodási – azaz letelepedési – engedélyt kapnak, a tervezett új szabályozás szerint ilyen engedély csak a dolgozó és németül tudó menekülteknek jár.
A legismertebb német menekültügyi civil szervezet, a Pro Asyl bírálta a törvénytervezetet, álláspontja szerint a kormány szélsőjobboldali hangulatot szít, mert a javaslattal azt sugalmazza, hogy a menekültek nem akarnak beilleszkedni.
A kétnapos kihelyezett kormányülésen elfogadott úgynevezett mesebergi nyilatkozatban az integrációs törvény alapvetései mellett az is szerepel, hogy a kormány élesen elítélte és „gyors törvénymódosításokkal reagált” a menedékkérők, a menekült nők és a gyermekek elleni támadásokra, és az olyan – jellemzően német nők ellen észak-afrikai férfiak által elkövetett – atrocitásokra is, amelyek szilveszterkor történtek. Hozzátették: a kormány a tartományokkal közösen megvizsgálja, hogy milyen jogszabályi változtatásokkal lehet erősíteni a menedékkérők szállásainak biztonságát.
A dokumentumban egyebek között azt is rögzítették, hogy növelni kell a „migrációs hátterű” alkalmazottak arányát a közigazgatásban, és hogy a kormány megalapítja az úgynevezett nemzeti integrációs díjat, amellyel a társadalmi integráció területén kiemelkedő érdemeket szerző önkormányzatok, szervezetek, kezdeményezéseket vagy magánembereket tüntetik ki.
