Így integrálná a migránsokat a német kormány

Szélesítenék a menekültek munkavállalási lehetőségeit, és rögzítenék integrációs kötelezettségeiket.

A javaslat alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi 60 helyett 100 tanórából állnak majd.

A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek. A javaslat egyebek között arról is rendelkezik, hogy a közpénzből finanszírozott, közhasznú munka területén megteremtenek újabb 100 ezer álláshelyet menedékkérőknek és menekülteknek.

A kormány szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek öt év után automatikusan határozatlan időre szóló tartózkodási – azaz letelepedési – engedélyt kapnak, a tervezett új szabályozás szerint ilyen engedély csak a dolgozó és németül tudó menekülteknek jár.

A legismertebb német menekültügyi civil szervezet, a Pro Asyl bírálta a törvénytervezetet, álláspontja szerint a kormány szélsőjobboldali hangulatot szít, mert a javaslattal azt sugalmazza, hogy a menekültek nem akarnak beilleszkedni.

A kétnapos kihelyezett kormányülésen elfogadott úgynevezett mesebergi nyilatkozatban az integrációs törvény alapvetései mellett az is szerepel, hogy a kormány élesen elítélte és „gyors törvénymódosításokkal reagált” a menedékkérők, a menekült nők és a gyermekek elleni támadásokra, és az olyan – jellemzően német nők ellen észak-afrikai férfiak által elkövetett – atrocitásokra is, amelyek szilveszterkor történtek. Hozzátették: a kormány a tartományokkal közösen megvizsgálja, hogy milyen jogszabályi változtatásokkal lehet erősíteni a menedékkérők szállásainak biztonságát.

A dokumentumban egyebek között azt is rögzítették, hogy növelni kell a „migrációs hátterű” alkalmazottak arányát a közigazgatásban, és hogy a kormány megalapítja az úgynevezett nemzeti integrációs díjat, amellyel a társadalmi integráció területén kiemelkedő érdemeket szerző önkormányzatok, szervezetek, kezdeményezéseket vagy magánembereket tüntetik ki.