Beszámolók szerint az elkövetők egy alkalommal téglával dobták be egy koppenhágai vendéglátóhely kirakatát, más vendéglátósok arra panaszkodtak, hogy fiatalok berontva azt kiabálták, hogy Nörrebro a saría irányítása alatt áll, mindenkinek el kell hagynia a helyiséget, mert tilos az alkoholfogyasztás. Inger Stöjberg a védelmi pénzek beszedésével fenyegetőző munkanélküli bevándorlóknak azt javasolta, hogy a legjobb, amit tehetnek, hogy tanulnak, és aztán dolgozni kezdenek. A miniszter keményen rendreutasította a semmittevőket, és úgy érvelt, mindenkinek be kell illeszkednie a dán társadalomba.
Az egy éve hatalmon lévő konzervatív középpárti dán kormány elődjétől merőben eltérő bevándorlási politikája sokaknak ellenszenves. Nagy felháborodást váltott ki, amikor bevezették a menedékkérők vagyonelkobzását az ellátásuk költségeinek fedezésére. Dánia azon hat uniós tagállam egyike, amelyek ideiglenes jelleggel felfüggesztették a schengeni szabályozást, és most is fenntartja a szúrópróbaszerű határellenőrzést. A párizsi és brüsszeli terrortámadások fényében a dánok szigorúan felléptek a pénzmosás ellen, szélesebb jogkört adtak a rendőrségnek házkutatásra. Még az előző kormány idején nagy vita övezte azt a tervet, hogy külföldön tartózkodó dán állampolgárok kommunikációját bírósági végzés nélkül is meg lehessen figyelni. Ez a lehetőség nem titkoltan a Szíriában tartózkodó állampolgárok nyomon követése érdekében vetődött fel.
A kormány legújabban azt tervezi, hogy megtagadja a vízumkiadást azoknak, akikről bizonyítható, hogy gyűlöletkeltésre használnak fel nyilvános alkalmakat. Ez leginkább az imámokra, vallási vezetőkre vonatkoztatható. – Nyomásnak vagyunk kitéve, és igenis látunk példát arra, hogy eljutnak muszlim közösségekbe olyan emberek is, akik gyűlöletet keltenek, és a dán szabadságeszme alapjaival történő leszámolásra hívnak fel – nyilatkozta Stöjberg a Politiko.dk-nak, és hozzátette, különös kötelezettség terheli a hitszónokokat. A Jyllands-Posten lap által áprilisban készített felmérés szerint a lakosság 55 százaléka már eleve amellett van, hogy az olyan hitszónoklás vagy vallási tanok terjesztése büntethető lehessen, amely szembemegy a demokratikus értékekkel. Ám a szélsőséges tanok terjesztésének mederbe terelése úgy néz ki, még nagyobb ellenkezést vált ki, mint a vagyonelkobzás, mivel a kérdés egymásnak ugrasztja a szólásszabadság, valamint a nagyobb biztonság mellett kiállókat.
