A műsorban bemutatták a Fehér Háznak azokat az eddig nyilvánosságra nem hozott videofelvételeit, amelyek a rajtaütés idején készültek, megszólalt az amerikai speciális hadműveletek kidolgozásának legendás szakembere, William McRaven – azóta visszavonult – admirális, aki a támadás tervét kidolgozta és irányította. Interjút adott mások mellett a különleges egységnek az a katonája, aki szitává lőtte a terroristavezért, Bin Ladent, eddig nem látott fotókat és dokumentumokat mutattak be Bin Ladenről, és exkluzív interjúban értékelte a terrorellenes küzdelem helyzetét az amerikai elnök, Barack Obama is. Obama elnök hitet tett amellett, hogy a terrorellenes harc legjobb eszköze az alapos hírszerzői munka és a jól képzett különleges egység, ami lehetővé tette, hogy rajtaüssenek Bin Ladenen.
Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a terroristák ideológiája még nem semmisült meg, tovább él, bár maga az al-Kaida meggyengült. „A világ még mindig veszélyes hely, s a Közel-Kelet több tekintetben is még kaotikusabb lett” – fogalmazott az amerikai elnök. S anélkül, hogy közvetlenül utalt volna George W. Bush elnök döntésére, aki még több szárazföldi csapatot küldött Afganisztánba, majd Irakba, leszögezte, hogy egy ilyen nagyszabású akció csak tovább nehezíti a terrorizmus elleni harcot.
Obama szerint ha az Egyesült Államok „minden olyan országot százezer katonával lerohan, ahol terrorizmus üti fel a fejét, akkor ez kontraproduktív, és éppen azt az ideológiát erősíti, amely ellen küzdeni akarunk”. Az elnök arról is beszámolt, hogy milyen nehezen szánta rá magát a drónok alkalmazására. Azt fejtegette, hogy „csaknem teljes bizonyossággal” kell tudni, hogy a drónok valóban a kiszemelt terroristákat veszik célba s nem civil áldozatokat szednek.
Obama és munkatársai az egész akció ideje alatt feszültek voltak. Az elnök szerint csak akkor lélegeztek fel, amikor a Bin Laden földi maradványait szállító helikopter földet ért Afganisztánban. Az elnök elismerte, hogy a terrorizmus elleni harc korántsem ért véget Bin Laden likvidálásával. Sőt szerinte ez a küzdelem most még összetettebb és bonyolultabb lett, hiszen a közösségi média éppen hogy segíti a terrorista csoportok számának gyarapodását és magukhoz a csoportokhoz való hozzáférést is.
Hangsúlyozta azt is, hogy a következő elnöknek – függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokratapárti lesz-e – alaposan át kell gondolnia a terrorizmus elleni küzdelem stratégiáját, amelynek szerinte nem az erő alkalmazására kell épülnie.
A dokumentumműsorban szó esett Pakisztán szerepéről is. Hillary Clinton – aki akkoriban az Obama-kormányzat külügyminisztere volt – meggyőződésének adott hangot: a pakisztáni vezetés tudta, hogy Bin Laden Abbottabadban él. „Túl sok volt az egybeesés, s ez nem lehetett véletlen” – állította a volt külügyminiszter. Szerinte például nem volt véletlen, hogy Bin Laden egyébként a helyi környezetben szokatlan stílusban épített házát éppen ott húzták fel, egy katonai akadémia közelében, és a szomszédai is a pakisztáni hadsereg visszavonult szakemberei közül kerültek ki.
Ugyanakkor – mondta Clinton – Washingtonnak mostanáig nem sikerült közvetlen bizonyítékokat találnia arra, hogy Bin Laden kapcsolatban állt volna a legfelső szintű pakisztáni katonai és hírszerzési vezetéssel.
