Rejtélyes macskainvázió Katalóniában

A kisvárosiak saját módszerekkel próbálnak úrrá lenni a túlzott szaporulaton.

Míg egyesek szeretni való kis házi kedvencként gondolhatnak a macskákra, addig Spanyolország bizonyos részein inkább már viszolyognak tőlük. Az El País riportja szerint az ország számos városában a túlszaporodott négylábúak miatt a lakosok elviselhetetlen bűzre, a párzási időszakban pedig átalvatlan éjszakákra panaszkodnak. A polgárok méltatlankodása már csak azért is érthető, mert a gondozatlanul kallódó állatok nem kevés, akár az emberre is veszélyes betegséget terjeszthetnek.

A királyságban egy 2008-ban bevezetett szabályozás tiltja a macskák megmérgezését, illetve óriási pénzbüntetést szabnak ki a hatóságok, ha valaki alkalmazni próbálja a nem éppen jóindulatú módszert. Az elszaporodott macskák problémájával küszködő városvezetések éppen ezért leggyakrabban a kóbor állatok begyűjtésével és ivartalanításával próbálnak javítani a tarthatatlan helyzeten. Többek között a turisták körében népszerű Barcelona is hasonlóképpen jár el. Itt állatvédő egyesületek segítségével nemcsak a további szaporodást gátló műtéteket végeznek el az utcamacskákon nap nap után, de féregtelenítik és oltják is az ideiglenesen fogságba ejtett állatokat. Az El Paísnak nyilatkozó egyik állatorvos szerint ennél sikeresebb módszert nem lehet elképzelni, tekintve, hogy egy nőstény évente akár háromnál is több alkalommal képes elleni. A város macskapolitikája viszont nem kevés pénzbe kerül, hisz normál esetben egy sterilizálóműtétért akár 200 eurót is elkérhetnek az állatorvosok. Bár a város jövője érdekében nyilván olcsóbban elvégzik az egyesületeken keresztül műtőbe juttatott állatok operációját, minimális költség az orvos munkadíjának elengedése esetén is fennmarad. A tavalyi évben pedig mivel körülbelül 3000 macskát sikerült szaporodásképtelenné tennie a katalán fővárosnak, ez azt jelenti, hogy két szomszédos sorstársával, Girona és Tarragona városokkal együttesen 157 ezer eurót költöttek a célra.

Az állatokkal szembeni legkíméletesebb megoldást ugyanakkor a kisebb városok már nem tudják megfizetni. Az Északkelet-Spanyolországban található Bellmunt d’Urgell például alig kétszáz fős falu, s minden második lakójára legalább egy kóbor macska jut. Itt a helyiek ezért inkább megmérgezik, mint hogy a város vagy saját számlájukra egyenként ivartalanítsák az állatokat. Báscarában és Gironában több tucat macska már a helyi óvodák területét is bitorolja. Talán a Majmok bolygója című film víziójához hasonlót juttathatnak eszünkbe az El Paísnak nyilatkozó báscarai polgármester, Narcís Saurina szavai: „Eljön az idő, amikor a macskáknak több joga lesz, mint az embereknek.”

A túlszaporodásnak egyébként ökológiai veszélyei is vannak. Az évek során a házi macskák vadmacskákkal való keveredésének olyan hibridek lettek az eredményei, amelyek jelentős változásokat mutatnak az eddig ismert egyedekhez képest. Ennek következtében a jövőben tartósan megváltozhatnak a macskafajok külső jegyei, de viselkedési, sőt szaporodási mintái is. Egyelőre azonban nagyobb gondot okoz talán az, hogy egyes egyedek kisebb állatokat, köztük hasznos madarakat is elpusztítanak.

Mánia. Több mint ezer macskát tart a Kaliforniában élő 67 éves Lynea Lattanzio. A nő kezdetben a 4200 négyzetméteres villájába fogadott be cicákat, egy idő után viszont már nem talált szabad fekhelyet magának, s úgy döntött, a macskák helyett ő távozik. A macskapalota fenntartására, melyhez medence, öt háló és bár is tartozik, a nő évi 1,6 millió dollárt költ. A macskaőrületet csak fokozza a 90-es években Tajvanról hódító útjára indult macskás kávézók nyitása. Bár a nem túl hétköznapi vendéglátóegységek az átlagnál kissé drágábbak, úgy tűnik, sokaknak vonzó ötlet, hogy kávézás közben néhány cica társaságát is élvezhetik. A háziállatokra a legtöbb pénzt egyébként az Egyesült Államokban költik, ahol előrejelzések szerint az idei évben minden eddiginél többet, akár 62,7 milliárd dollárt is szánhatnak majd a gazdik kedvenceik gondozására.