Pusztító hatással járna az európai mezőgazdaságra és élelmiszer-termelésre, ha szabad utat kapna az amerikai mezőgazdasági lobbi az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő, viták kereszttüzében álló szabad kereskedelmi egyezmény (TTIP) megkötésekor – figyelmeztet a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által összeállított tanulmány.
Olyan óriásvállalatok tartják kézben ugyanis az amerikai agrártermelést, amelyek iparszerű, a környezetet és az egészséget kockáztató mezőgazdasági modelljével szemben esélyük sincs az emberi léptékben, ám emiatt jóval drágábban termelő európai gazdálkodóknak. Jó példa erre az amerikai marhahús-értékesítés, amelynek több mint felét adja a hizlalótelepek mindössze két százaléka. Ezeken a helyeken az EU-ban tiltott növekedésserkentő hormonok és antibiotikumok alkalmazásával, génmódosított (GMO) szójaszármazékon tartott marha húsának 100 kilogrammja 100-150 euróval lesz olcsóbb, mint egy európai gazdaságban. Az amerikai szántóföldi termelésben is azért manipulálják a növények génszerkezetét, hogy gazdaságosabban lehessen őket előállítani: úgy becsülik, a génmódosított vetőmag hektáronként száz dollárral több hasznot hoz, mint a GMO-mentes változat, ugyanakkor az egészségi kockázatok ma még felmérhetetlenek. Mindezek ellenére
félő, hogy a TTIP-tárgyalásokon Brüsszel feláldozza az európai mezőgazdaságot, hogy cserébe az uniós – főleg a német – járműipar lehessen a megállapodás egyik nyertese.
Bár a washingtoni és a brüsszeli tárgyaló felek úgy próbálják „eladni” a készülő Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (TTIP), hogy a vámok és egyéb korlátok lebontása mindenkinek előnyös lesz, több külföldi elemzés is arra jut, hogy az európai gazdák a vesztesek közé fognak tartozni. Ugyanakkor jelentősen megugrana az Európai Unióba irányuló amerikai agrárimport – figyelmeztet a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetségének legújabb tanulmánya. A szerzők felidézik a francia Előrejelzések és Nemzetközi Információk Kutatóközpontjának (CEPII) számításait, miszerint a TTIP hatására hosszabb távon csaknem egy százalékkal csökkenne az uniós mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP), míg az amerikai agrárszektor gazdasági teljesítménye közel két százalékkal növekszik. Hasonló következtetésre jut az Európai Parlament (EP) megbízásából készített elemzés is: 2025-ig ugyan 56 százalékkal nőhet az USA-ba irányuló európai agrárexport (miközben az EU-ba érkező amerikai import 116 százalékkal bővülhet), ám az uniós mezőgazdaság a GDP 0,3–0,7 százaléka közötti mértékben veszítene a súlyából. (Az EU és az USA közötti agrárkereskedelem értéke 35 milliárd dollárra rúgott 2013-ban.) Különösen a nem vámjellegű intézkedések lebontásából profitálnának jelentősen az amerikaiak. Ha eltörölnék a szigorúbb uniós élelmiszer-biztonsági, illetve egészségügyi szabályok 25 százalékát, akkor például 20-szorosára nőnének az amerikai tejtermékeladások az EU-ban.
A washingtoni mezőgazdasági minisztérium (USDA) tanulmánya is arra jut, hogy a TTIP létrejötte az Egyesült Államoknak kedvez, az európai termelők által elért előnyök minimálisak lesznek. Amennyiben a felek az összes védővámot és importkvótát kiiktatják a mezőgazdasági termékek kereskedelméből, akkor az EU-ba irányuló amerikai behozatal értéke mintegy 5,5 milliárd dollárral nő, míg az európai gazdák csak kevesebb mint 800 millió dollárral tudják bővíteni amerikai kivitelüket. Utóbbiak számára rosszabbodik a helyzet, ha eltörlik a növekedési hormonok és az antibiotikumok felhasználásával előállított húsok uniós korlátozásait: ez az európai marhahús-termelés 1,52 százalékos visszaeséséhez vezetne, miközben az amerikai marhahúskészítmények importja csaknem kétmilliárd dollárral nőne. Ha Brüsszel feloldaná a növekedésserkentőket tartalmazó húsok forgalmának tilalmát is, csaknem három százalékkal esne vissza az uniós sertéságazat teljesítménye, ellenben az EU-ban eladott amerikai sertéshústermékek értéke közel 2,4 milliárd dollárral nőne. A klórral vagy más vegyszerrel átmosott csirkehús forgalmazásának engedélyezésével az európai baromfiágazat csaknem egy százalékkal zsugorodna. A génmódosított növényekre vonatkozó uniós szabályozás fellazításának hatására pedig elöntené az öreg kontinenst az amerikai szója és a kukorica.
Az európai agrárágazat árban sem tudna versenyezni az amerikai termelőkkel – derül ki az elemzésekből. A szigorúbb uniós előírások a baromfi esetében 5 százalékkal növelik a költségeket, míg az amerikai gazdák az uniós önköltségi szint 78 százalékán állítják elő terméküket. A sertéshúst is 30 százalékkal olcsóbban tudják kínálni az amerikaiak. Ha a TTIP következtében ezek az agrártermékek elárasztják az európai piacot, az uniós gazdák jövedelmezősége jelentősen csökken, ami egyes ágazatokban csődhullámhoz vezethet: ilyen vesztes lehet például a legeltető szarvasmarhatartás.
– A külföldi elemzések is megerősítik a Századvég Gazdaságkutató Zrt. néhány hónapja kiszivárgott vitaanyagának következtetéseit, miképpen a legfontosabb európai mezőgazdasági ágazatok versenyhátrányt szenvednének az egyezmény miatt – fejtegette lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programvezetője. Ugyanakkor egyik jelentés sem tudott olyan forgatókönyvet felmutatni, amely az amerikai termelők jelentős érdeksérelmével vagy veszteségével járna. – A Greenpeace környezetvédő szervezet által május elején nyilvánosságra hozott titkos tárgyalási dokumentumok alapján pedig még erősebb az aggodalom, hogy a brüsszeli bizottság hajlandó lenne feláldozni az európai mezőgazdaságot, ha cserébe az uniós – főleg a német – járműipar lehet a TTIP egyik nyertese – vélekedett a szakértő.
Veszélyeket rejt a CETA is. Az eddigi információk alapján a transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) várhatóan vegyes hatáskörbe tartozik – derül ki a magyar külügyi tárca lapunknak korábban küldött válaszából. A vegyes egyezmény azt jelenti, hogy életbelépéséhez – az Európai Parlamenté (EP) mellett – szükség van a nemzeti parlamentek jóváhagyására is. Ez azonban – a külügyi tárca válasza alapján – most még nem tűnik biztosnak, pedig szakértők úgy látják, nagyon fontos lenne így kezelni a TTIP-t, mert az Európai Unió és Kanada között közelmúltban tető alá hozott szabad kereskedelmi megállapodás (CETA) is aggasztó tanulságokkal szolgál. A már csak ratifikálásra váró CETA-egyezményben például közös célkitűzésként szerepel a „biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása”, ami akár a szigorú uniós előírások lazításához is vezethet. Nem sok jóval kecsegtet, hogy Kanadában már engedélyezték a génmódosított lazac árusítását. Ráadásul a CETA akkor is veszélyes lehet hazánk számára, ha a parlament nem ratifikálja. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyezmény ideiglenes hatálybalépéséhez elegendő az EP jóváhagyása, és a sokat bírált állam-befektető vitarendezési mechanizmus keretében a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes uniós országokat, ha egy tagállam vétója miatt végül nem lépne életbe a CETA. Ezért kell nagyon figyelni arra, hogy mi kerül egy ilyen megállapodás végső szövegébe – vélik a TTIP hazai ellenzői. A magyar kormány korábbi ködösítő magatartása is kezd változni, így a parlament e heti napirendjére kerülhet az LMP határozati javaslata, amelyet néhány hete a Fidesz még lesöpört az asztalról. Ebben az ellenzéki párt azon álláspont képviseletére kötelezné a kormányt Brüsszelben, hogy a formálódó TTIP, CETA és a Szolgáltatások Szabad Kereskedelmi Egyezménye (TISA) vegyes megállapodásnak minősüljön, így azokat nemzeti parlamenti szinten kell majd ratifikálni vagy elutasítani.
