Továbbra is azt állítja Lázár János, hogy bárki megtekintheti a Külgazdasági és Külügyminisztériumban az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) dokumentumainak bizonyos körét – miközben a külügyi tárca teljesen más választ küldött lapunk megkeresésére. Az ügy azért is érdekes, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap épp a külügyi tárca információira hivatkozott az ügyben.
– A külügyminiszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy bárki számára hozzáférhető és megtekinthető az említett dokumentumok bizonyos köre – válaszolta a kormányszóvivői tájékoztatón Lázár János a Magyar Nemzet kérdésére, hogy lapunk miért nem tekinthetett bele az említett anyagokba. A miniszter ugyanis már a múlt héten is azt mondta lapunknak, hogy a külügyi tárcánál „fellelhetők az eddigi tárgyalási dokumentumok, betekintésre rendelkezésre áll akár önöknek, akár másnak is”.
Ezután szerettünk volna betekinteni az anyagokba, ám elutasító választ kaptunk. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által küldött válasz arra hivatkozott, hogy a TTIP-olvasószoba használatával kapcsolatos szabályokat az Európai Bizottság állapította meg. „Ezek alapján az olvasószobában a konszolidált dokumentumok megismerésére az országgyűlési képviselők és a feladatkörükben érintett minisztériumok kijelölt szakértő kormánytisztviselői jogosultak”.
Hozzátették, hogy a betekintés a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti felhasználói engedély birtokában lehetséges, és az első látogatás előtt a szakértőknek titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. Felhívta a figyelmet a tárca arra is, hogy az olvasószobában megismert információk konkrét tartalma nem hozható nyilvánosságra, ez ugyanis minősített adattal való visszaélésnek minősülne. „Ha a minősített dokumentumok vagy azok egyes elemei nyilvánosságra kerülnek, és ez visszavezethető Magyarországra, az Amerikai Egyesült Államok visszavonhatja a minisztériumi olvasószobák működéséhez adott hozzájárulását, melynek következtében az Európai Bizottság Magyarország, illetve más uniós tagállamok tekintetében ezek működését letilthatja” – jelezték. Magyarázatként hozzátették, hogy az olvasószobákban nemcsak az EU, hanem az Egyesült Államok javaslatai is megtalálhatók.
– Amikor kirobbant a vita arról, hogy mi nyilvános és mi nem, akkor mind a 28 tagállam külügyminisztériumában az iratok egy része hozzáférhetővé vált – érvelt tegnap Lázár János. „Tehát ha valaki Rómában megy be a külügyminisztériumba, vagy Budapesten, ugyanez történik.” Lázár János jelezte ugyanakkor, hogy még a Miniszterelnökség szakértőinek is át kell menniük a külügyi tárca épületébe, és ott olvassák el a dokumentumokat. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány álláspontja az, hogy „a tárgyaláshoz több érdekünk fűződik, mint a kapkodáshoz, tehát tárgyalni kell”. Abban pedig megváltoztathatatlan a magyar álláspont, hogy a szabad kereskedelmi megállapodás hatályba léptetéséhez tagállami ratifikáció kell, azaz a magyar parlamentnek is szavaznia kell majd.
A szabad kereskedelmi tárgyalások fontos elemei közé tartoznak magyar részről a környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági kérdések, így például a GMO-mentesség, amelynek a magyar fél szerint „magas szintű védelmet” kell biztosítani. A megállapodás létrejöttéhez, úgy becsülik meg, még évek kellenek – legalábbis erre utalt nemrég Mikola István külügyi államtitkár. Tegnapi budapesti tájékoztatóján továbbá arról beszélt, elsősorban a számítástechnikai cégek támogatják, a környezetvédők és az emberjogi aktivisták pedig ellenzik az EU és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodást.
