– Amikor kirobbant a vita arról, hogy mi nyilvános és mi nem, akkor mind a 28 tagállam külügyminisztériumában az iratok egy része hozzáférhetővé vált – érvelt tegnap Lázár János. „Tehát ha valaki Rómában megy be a külügyminisztériumba, vagy Budapesten, ugyanez történik.” Lázár János jelezte ugyanakkor, hogy még a Miniszterelnökség szakértőinek is át kell menniük a külügyi tárca épületébe, és ott olvassák el a dokumentumokat. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány álláspontja az, hogy „a tárgyaláshoz több érdekünk fűződik, mint a kapkodáshoz, tehát tárgyalni kell”. Abban pedig megváltoztathatatlan a magyar álláspont, hogy a szabad kereskedelmi megállapodás hatályba léptetéséhez tagállami ratifikáció kell, azaz a magyar parlamentnek is szavaznia kell majd.
A szabad kereskedelmi tárgyalások fontos elemei közé tartoznak magyar részről a környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági kérdések, így például a GMO-mentesség, amelynek a magyar fél szerint „magas szintű védelmet” kell biztosítani. A megállapodás létrejöttéhez, úgy becsülik meg, még évek kellenek – legalábbis erre utalt nemrég Mikola István külügyi államtitkár. Tegnapi budapesti tájékoztatóján továbbá arról beszélt, elsősorban a számítástechnikai cégek támogatják, a környezetvédők és az emberjogi aktivisták pedig ellenzik az EU és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodást.
