Hivatalosan jövő év január elsejétől létrejön az új politikai státus, vagyis az egységes baszk érdekközösség Iparraldében, Franciaország baszkok lakta területén. Lapurdi (Laborde), Nafarroa Beherea (Baisse-Navarre) és Zuberoa (Sola) megye először egyesülhet az említett új típusú vezetés alatt a Pireneusok északi lábánál. A javaslatot a baloldali francia kormány terjesztette a három megye vezetése elé. Május végéig még ötven településnek kell döntenie, de már az önkormányzatok több mint fele élt a váratlan lehetőséggel. De ez még egyáltalán nem jelenti az önálló baszk tartomány létrejöttét, amelyet akár autonómiának is lehetne nevezni. Iparralde egyelőre saját adórendszert kap, évente százmillió euróval gazdálkodhat, valamint széles hatáskörben dönthet gazdaságának fejlesztéséről, közlekedéséről, környezetvédelmi kérdésekről is, sőt, ápolhatja a baszk nyelvű kultúrát is.
Az új területi vezetés politikai kérdésekben is határozhat, de korlátozásként fölébe helyezték a polgármesterek tanácsát. A helyi lakosság adóemelésektől tart, és nem lelkesedik a kezdeményezésért, pedig a fellelkesülő politikai pártok 1789, a nagy francia forradalom óta hasonló lehetőségre vártak. Iparralde lakossága egyébként bő kétszáz év alatt megduplázódott, míg 1800-ban 126 ezren laktak itt, az 1999-es népszámlálás 262 ezer lakost regisztrált.
A francia törvényhozás hosszú vajúdás után, 2014 nyarán szavazta meg a területi közigazgatás átszervezésének törvényét, amely 22-ről csaknem a felére, 13-ra csökkentette a tartományok számát. A baszk érdekközösség létrehozásának van előzménye, de Spanyolországban, és több mint százéves: 1911-ben a katalán érdekközösség, a Mancomunitat hasonló célokkal jött létre, de Francisco Franco diktátor elődje, Primo de Rivera 1923-tól 1930-ig tartó puha diktatúrája felszámolta 1925-ben. A francia kormány azért is tett ekkora engedményt a baszk lakosságú Iparraldének, mert elejét akarja venni, hogy feltörekvő erők új életet leheljenek a mélypontra került baszk függetlenségi mozgalomba. Az Euskobarómetro áprilisi felmérése szerint csak a megkérdezettek 19 százaléka akart elszakadni a spanyol és a francia államtól.
