A kormány bejelentéseinek az a célja, hogy minél több embert tartson vissza attól, hogy részt vegyen a munkajogi reform elleni következő országos tiltakozónapon, amelyen a közszférában dolgozók s azok közül is a pedagógusok és a művészek általában nagy számban jelentek meg. A törvény szenátusi vitája június 14-én – a labdarúgó-Európa-bajnokság alatt – kezdődik, a szakszervezetek aznapra hirdettek ismét országos tiltakozónapot, egy hatalmas nagygyűléssel Párizsban. Elemzők szerint a kormány várhatóan a szenátusi vitában, majd a végső elfogadást megelőző újabb nemzetgyűlési szavazás előtt módosítani fog a törvényen, de a folyamatot felfüggeszteni nem áll szándékában.
A reform legvitatottabb pontja a munkaidő meghatározására vonatkozik. Franciaországban továbbra is 35 órás marad hivatalosan a munkahét, a gyakorlatban azonban ennél minden munkavállaló többet dolgozik, amiért túlórapénzt vagy szabadnapot kap. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként állapodtak meg a munkáltatói képviseletek a szakszervezetekkel. A kormány ezt a lehetőséget a törvényben a vállalatok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat, miután a befolyásuk csökkenne, a munkavállalók pedig szerintük kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének.
A párizsi régióban egyébként csütörtöktől lehetnek még közlekedési gondok, a metró és a helyi közösségi közlekedésben dolgozók ugyanis a CGT felhívására akkor lépnek határozatlan idejű sztrájkba. A törvénytervezet visszavonása mellett fizetésemelést is követelnek. A harmadik legjelentősebb szakszervezet, a Sud pedig az Európa-bajnokság kezdetére tervez határozatlan idejű munkabeszüntetést a fővárosi tömegközlekedésben. A légi irányítók péntektől vasárnapig hirdettek belső vállalati követelések miatt sztrájkot. A kikötői dolgozók pedig szintén a CGT felhívására 24 órás munkabeszüntetéssel csütörtökön követelik a munkajogi reform visszavonását.
