Naponta posztolják a szíriai felkelők az internetre azokat a videókat, amelyeken egy pickupra – vagyis haszongépjárműre – szerelt géppuskákkal, légvédelmi ágyúkkal vagy páncéltörőkkel próbálják levadászni az ellenségeiket. Sok esetben ezek a felvételek csak megmosolyogtatják a nézőket, így történt ez akkor, amikor a Szabad Szíriai Hadsereg „Első ezrede” Aleppónál egy katonai vadászgépet próbált leszedni – nem sok sikerrel:
Azonban a pickupokra szerelt fegyverek igen hatásosnak bizonyulnak, viszonylag kevés pénzből gyors és nagy tűzerejű fegyvert is tudnak barkácsolni a felkelők. Az sem mellékes, hogy az ilyen pickupok vezetése nem igényel különösebb képzettséget. Persze hátrányai is vannak ennek az egyszerű eszköznek: mivel nem katonai célokra tervezték őket, nincs megfelelő védelmük, ami megóvná a kezelőket. Mégis, a Geopolitico.info szerint ezek a járművek napjainkra megváltoztatták az aszimmetrikus összecsapások menetét.
A fegyverzettel ellátott polgári járművek története a huszadik század első felére tekint vissza: az orosz polgárháború idején tacsankának hívták azokat a lóval vontatott szekereket, amelyekre géppuskát szereltek. A második világháborúban a britek az észak-afrikai fronton használtak ilyen járműveket, amelyek a sivatagban is hasznosnak bizonyultak a rájuk szerelt gépfegyverekkel és ágyúkkal. Később a Polisario Front volt az az első lázadócsoport, amely visszatért ehhez az eszközhöz: a nyugat-szaharai háborúban ők Marokkó, illetve Mauritánia ellen vetették be ezt a fegyvert.
A katonai célú pickupok igazán csak az úgynevezett Toyota-háborúban váltak ismertté, ami Líbia és Csád között zajlott le 1986 és 1987 között. Itt figyeltek fel a csádiak arra, hogy a Toyota Land Cruiserek 100 kilométer/órás sebességgel át tudnak vágni az aknamezőkön is anélkül, hogy megsérülnének. A járművekre szerelt gépfegyverekkel és tankelhárító fegyverekkel pedig könnyedén megbirkóztak a líbiai erőkkel, akik messze többet költöttek a katonai eszközökre, mégis hétszer annyi embert veszítettek, mint a csádiak.
Később, a szomáliai polgárháború idején a frontról tudósító tévécsatornák révén már az egész világ megismerhette a lázadók által használt pickupokat. Az egyik hadúrnak, Mohammed Farrah Aididnak például 30 ilyen járműve is volt, ami egyben a hatalmát is szimbolizálta. Később pedig, amikor 1996-ban életét vesztette a lázadóvezér, a holttestét is egy Toyota pickuppal vitték el a temetésre.
Nem tartott sokáig, hogy a reguláris erők is hadrendbe állítsák a Toyotákat: Afganisztánban az amerikai speciális erők sokáig használták ezeket, a tálibok által házilag készített robbanóeszközök miatt később visszatértek a páncélozott járművekhez. Az afgán kormánycsapatok viszont továbbra is üzemben tartják a Toyotákat, csakúgy mint az iraki rendőrség, amelyet a Szaddám-rezsim megdöntése után az amerikaiak ajándékoztak meg ezekkel a járművekkel.
A líbiai polgárháború idején mind a Kadhafi-párti erők, mind pedig a rendszer elleni lázadók használták a fegyverekkel felszerelt pickupokat, ugyanis ez bizonyult a legideálisabb eszköznek arra, hogy gyorsan megjelenjenek, illetve gyorsan eltűnjenek a sivatagban a harcoló katonák.
Mindezek után nem véletlen, hogy a szíriai felkelők is előszeretettel használják ma a Toyotákat, amelyeket leggyakrabban géppuskákkal és légvédelmi fegyverekkel szerelnek fel. Sokatmondó, hogy amikor felmerült, hogy a Szabad Szíriai Hadseregnek mire is van szüksége, az amerikaiaktól Toyota Hiluxokat kértek, akik 43 ilyen gépjárművet le is szállítottak nekik.
De az Iszlám Állam sem tétlenkedett: propagandavideóin egyre többször tűntek fel a Toyota dzsipjei, ezért az amerikai államkincstár még tájékoztatást is kért a gyártótól arról, hogyan juthatott a terrorszervezet ezekhez az eszközökhöz. A japán autógyár szóvivője akkor jelezte: lehetetlen nyomon követni a harmadik fél által ellopott vagy más módon megszerzett járművek sorsát, miközben a szabályzatuk szigorúan tiltja, hogy olyanoknak adják el az autóikat, akik valószínűleg félkatonai vagy terrorista célokra alakítják majd át azokat.
A Hiluxok azonban mind a mai napig népszerűek Szíriában: legutóbb éppen amerikai katonák használták, akik a kurd népvédelmi erők (YPG) jelvényét viselték az egyenruhájukon.
