A friss helyzetértékelés szerint az EU-n kívülről érkezett 20–64 év közötti bevándorlók körében a munkanélküliségi arány magasabb, a foglalkoztatottsági arány viszont alacsonyabb volt, mint a hazai állampolgárok esetében.
A harmadik országokból érkezett munkaképes korú bevándorlóknak 69,8 százalékos, a hazai állampolgároknak pedig 77,3 százalékos volt az aktivitási rátája tavaly átlagosan az Európai Unió huszonnyolc tagállamában.
Hollandiában mérték a legnagyobb különbséget a hazai állampolgárok javára, itt 82,2 százalék állt szemben 59,7 százalékkal (–22,5 százalékpont), ezt követte Finnország (–18,8), Németország (–18,3), Franciaország (–15,7), Dánia (–15,6), Svédország (–15,3) és Belgium (–14,6).
A skála ellentétes végén Görögország található, ahol az EU-n kívülről érkezettek aktivitási rátája (80,7 százalék) magasabb volt, mint a görög állampolgároké (72,6 százalék). A dél-európai országot Szlovénia (+7,8 százalékpont), majd Szlovákia (+5,1), Olaszország (+4,7), Spanyolország (+3,3), Ciprus (+2,2), Portugália (+1,9), Csehország (+0,5) és Magyarország (+0,3) követte.
Magyarországon a magyar állampolgárok aktivitási rátája 73,8 százalékos, az EU-n kívülről és belülről érkező bevándorlóké pedig egyaránt 74,1 százalékos volt.
A harmadik országokból érkezettek körében a foglalkoztatottsági arány 56,7 százalék, a tagállamok saját állampolgárai esetében pedig 70,6 százalék volt 2015-ben az uniós országokban. A munkanélküliségi arány az EU-n kívüli bevándorlóknál 18,9, a hazai állampolgároknál pedig mindössze 8,7 százalék volt.
Az aktivitási ráta azt fejezi ki, hogy milyen az aránya a gazdaságilag aktív népességnek a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva. A gazdaságilag aktívakat a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen jelentik.
