Lengyelországból több zarándok érkezett a Vatikánvárosba, hogy részt vegyen a 2007-ben boldoggá avatott Papczynski (1631–1701) szentté nyilvánításán.
A rendnevén Stanislaus von Jesus Mariaként ismert, eredetileg piarista szerzetes alapította az első lengyel szerzetesrendet, amelynek kizárólag férfi tagjai a mariánus atyákként váltak ismertté. A Mariánus Rendet Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ajánlották. Papczynski a kórházak és szegényházak létrehozásáért is sokat tett a 17. században.
A 2000-ben boldoggá avatott, evangélikus családból származó Hesselblad a harmincas évei elején tért át a római katolikus vallásra, majd Rómába költözött, ahol megalapította a svéd Szent Brigitta Nővérek Rendjének egy új ágát. A rend római központja a második világháború alatt sok zsidónak és politikai üldözöttnek nyújtott menedéket. Hesselblad a második svéd szent az elmúlt 625 évben, elődje éppen rendjének névadója, Brigitta volt, akit 1391-ben avattak szentté.
A katolikus egyház boldogjai és szentjei a krisztusi élet ékes példái, akiknek kanonizálásához legalább két, közbenjárásukra visszavezetett csoda szükséges.
Ferenc pápa szeptember 4-én avatja szentté Kalkuttai Boldog Terézt (1910–1997), a Szeretet Misszionáriusai nevű szerzetesrend alapítóját.
Eközben Ferenc pápa egy hétvégi nyilatkozatában elítélte az emberkereskedelmet, a kényszermunkát, a prostitúciót és a szervkereskedelmet, amelyek szerinte „az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény” kategóriájába tartoznak. A katolikus egyházfő szerint ugyanez vonatkozik a szervezett bűnözésre is, amely közvetve vagy közvetlenül részt vesz a modern rabszolgaság ilyen formáinak terjesztésében. A pápa úgy véli, hogy az efféle bűncselekmények elleni harc kategorikus imperatívusz mind a 193 ENSZ-tagállam számára.
A nyilatkozatot a jogtudósok és bírák vatikáni nemzetközi kongresszusának végén hozták nyilvánosságra.
