Kijev az 1957-es Európai kiadatási egyezmény alapján, büntetőügyben folytatott nyomozással kapcsolatban, még 2015 februárjában kérte Janukovics őrizetbe vételét, „kiadatási kérelem kézbesítése előtt”.
Kurennoj rámutatott, hogy az egyezmény 3. cikke alapján „a kiadatást nem engedélyezik, ha azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett fél politikai bűncselekménynek vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekinti”, vagy ha „a megkeresett fél alapos okkal feltételezi, hogy egy köztörvényi bűncselekmény miatt a kiadatási kérelmet azzal a céllal terjesztették elő, hogy egy személy ellen faja, vallása vagy nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt büntetőeljárást folytassanak vagy büntetést szabjanak ki, vagy hogy e személy helyzete ez okok bármelyike miatt súlyosabbá válik”.
Janukovicsot, aki korábban kormányfő volt, 2010. február 25-én választották meg elnöknek Ukrajnában. 2014. február 21-én elmenekült Kijevből, azt állítva, hogy államcsínyt követtek el ellene. Másnap az ukrán parlament megvonta hatásköreit.
2013 őszén Janukovics megtagadta, hogy aláírja Ukrajna EU-társulási szerződését, emiatt Kijevben és Ukrajna más nagyvárosaiban összecsapássá fajuló tömegtüntetések törtek ki, amelyeknek több tucatnyi halálos áldozatuk volt. Az ukrán hatalomváltást követően több büntetőeljárás indult a politikus ellen. A törvényhozás 2015 februárjában megfosztotta őt az elnöki hivataltól.
Ukrajna még abban a hónapban kérte az Interpoltól, hogy sikkasztás és bűnözői csoport tagjaként különösen nagy anyagi hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt adjon ki nemzetközi körözést Janukovics ellen. Tavaly július 21-én az Interpol leállította a volt elnök keresését arra hivatkozva, hogy az ellene indított büntetőeljárás politikai motivációjú lehet.
2015 októberében az Emberi Jogok Európai Bírósága iktatta Viktor Janukovics Ukrajna elleni keresetét. A volt államfő azt kérte, a testület állapítsa meg, hogy megsértették a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, hogy joga van a hatékony nyomozásra az élete és a védelemhez való joga elleni támadások miatt, és hogy a politikai státusától és véleményétől függetlenül joga minden megkülönböztetés nélkül évezni az egyezményben meghatározott jogokat és szabadságokat.
