A kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot terjesztett elő, amelyet kételkedve fogadott a sajtó. Például a Bild című lap szerint erősen kétséges, hogy a javasolt ellenszer „placebó vagy gyógyszer”. Valamennyi részletesebb elemzés kimutatta, hogy a program mindössze egy teljesen új elemet tartalmaz: ez a kancellár által elsőként említett pont, amely szerint ki kell alakítani egy korai előrejelző rendszert a radikalizálódó menekültek kiszűrésére, mert a Würzburgnál és az Ansbachban elkövetett merénylet elkövetőjét sem ismerték a hatóságok.
A második pont a létszámfejlesztés és a felszereltség javítása a rendőrségnél, ami már nagyban zajlik.
A harmadik egy új hatóság felépítése, amely az internetes bűnözéssel foglalkozik, és főleg a titkosított digitális kommunikációra összepontosít. Ez az Információtechnológiai Biztonsági Központi Hivatal (Zentrale Stelle für Informationstechnik im Sicherheitsbereich – ZITIS) nevű, a szövetségi belügy alá rendelt szerv, amelynek megalakításáról már döntött a kormány.
A negyedik a hadsereg bevonása a terror elleni küzdelembe belföldön. Erről a Bundeswehr középtávú fejlesztéséről szóló, július közepén elfogadott kormányzati stratégia is rendelkezik, és Ursula von der Leyen védelmi miniszter már az utóbbi napok támadásai előtt bejelentette, hogy a hadsereg közös terrorelhárító gyakorlatokat kezd a rendőrséggel.
Az ötödik az iszlamista terrorizmus tudományos kutatásának támogatása, ami a kommentárok szerint legfeljebb új súlyponti elemnek tekinthető.
A hatodik és a hetedik pont nem csak német hatáskörbe tartozó, szintén nem új elemekről, az uniós szintű biztonsági, hírszerzési együttműködés javításáról és a fegyvertartási szabályok uniós szabályozásáról szól.
