A német lapoknak nem tetszik Merkel tárgyilagos modora

Vegyesen fogadta a német sajtó a kancellár állásfoglalását.

Pénteki sajtókommentárok mindenekelőtt a kormányfő fellépésének stílusával foglalkoztak, kifogásolva – bár egyes esetekben megelégedéssel nyugtázva –, hogy az általános elbizonytalanodás és nyugtalanság dacára ragaszkodott visszafogott, tárgyilagos modorához.

Például a liberális Süddeutsche Zeitung megállapította, hogy a kancellár még a Titanic katasztrófáját és John Lennon esetleges feltámadását is a „próbatétel”, illetve a „figyelemre méltó fejlemény” kifejezésekkel értékelné. Azonban a tájékoztatón az is kiderült, hogy „teljesen normálisan is tud beszélni, amikor nem ANGELA MERKEL-ként szólal meg”. Ezt gyakrabban kellene tennie, főleg most, mert „a balták és hátizsákba rejtett pokolgépek korában” erősen csökken a bizalom iránta – írta a müncheni lap.

A konzervatív Die Welt kiemelte: 1977-ben a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szélsőbaloldali terrorszervezet merényletsorozata idején, a „német ősz” heteiben megmutatkozott, hogy a polgárok értékelik a higgadtságukat súlyos válságban is megőrző politikusokat, akik csak akkor lépnek a nyilvánosság elé, amikor valóban van mondanivalójuk. Így viselkedett az akkori kancellár, Helmut Schmidt, de „Merkel nem Schmidt”, főleg a néhai kancellár csiszolt stílusa hiányzik belőle. Azonban így is „nyugodt akaraterőt sugárzott” a tájékoztatón, és annyira magabiztos volt, hogy még híres kijelentését is megismételte, miszerint Németország megbirkózik a bajokkal („wir schaffen das”). Ez a mondat „terrorveszély idején is bizakodással tölthet el, azonban elfedi, hogy a kancellár már régen kiigazította politikáját” – áll a Die Welt kommentárjában. Hozzátették: „Angela Merkel ugyan nem akarja elismerni, hogy hibázott, de legalább tanult a hibájából. Nyitott határok többé nem lesznek. Szerencsére.”

A baloldali Frankfurter Rundschau kiemelte: a tájékoztató ismét megmutatta az országot jellemző nyugtalanság és a kancellár stílusa közötti ellentétet. Merkel „néha szinte robotszerű tárgyilagossága még távolabb került a valóságtól – állapították meg. – Az ország érzi, hogy már nem elég itt egy közbiztonság-erősítő törvény, amott meg egy menekültügyi szigorítás »kidolgozása« ahhoz, hogy mind ugyanúgy élhessünk tovább, ahogy eddig.” A kancellárnak most a terrortól való félelem révén lehetőség lett volna az ismét megerősített »wir schaffen das« mellé hozzátenni, hogy pontosan miként birkózik meg az ország a terrorral – írták.

A kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot terjesztett elő, amelyet kételkedve fogadott a sajtó. Például a Bild című lap szerint erősen kétséges, hogy a javasolt ellenszer „placebó vagy gyógyszer”. Valamennyi részletesebb elemzés kimutatta, hogy a program mindössze egy teljesen új elemet tartalmaz: ez a kancellár által elsőként említett pont, amely szerint ki kell alakítani egy korai előrejelző rendszert a radikalizálódó menekültek kiszűrésére, mert a Würzburgnál és az Ansbachban elkövetett merénylet elkövetőjét sem ismerték a hatóságok.

A második pont a létszámfejlesztés és a felszereltség javítása a rendőrségnél, ami már nagyban zajlik.

A harmadik egy új hatóság felépítése, amely az internetes bűnözéssel foglalkozik, és főleg a titkosított digitális kommunikációra összepontosít. Ez az Információtechnológiai Biztonsági Központi Hivatal (Zentrale Stelle für Informationstechnik im Sicherheitsbereich – ZITIS) nevű, a szövetségi belügy alá rendelt szerv, amelynek megalakításáról már döntött a kormány.

A negyedik a hadsereg bevonása a terror elleni küzdelembe belföldön. Erről a Bundeswehr középtávú fejlesztéséről szóló, július közepén elfogadott kormányzati stratégia is rendelkezik, és Ursula von der Leyen védelmi miniszter már az utóbbi napok támadásai előtt bejelentette, hogy a hadsereg közös terrorelhárító gyakorlatokat kezd a rendőrséggel.

Az ötödik az iszlamista terrorizmus tudományos kutatásának támogatása, ami a kommentárok szerint legfeljebb új súlyponti elemnek tekinthető.

A hatodik és a hetedik pont nem csak német hatáskörbe tartozó, szintén nem új elemekről, az uniós szintű biztonsági, hírszerzési együttműködés javításáról és a fegyvertartási szabályok uniós szabályozásáról szól.

A nyolcadik pont az Egyesült Államokkal és más EU-n kívüli partnerekkel folytatott együttműködés szorosabbra fűzése a terror elleni harcban, ami igen régi gondolat.

A kilencedik pont a jogosulatlan menedékkérők következetesebb kitoloncolása az országból, ami szintén nem új felvetés, a megvalósítás viszont igen nehéz.

A parlamenti ellenzék mindkét pártja bírálta a tervet, a Baloldal és a zöldek is azt emelték ki, hogy kimaradt belőle menekülésre késztető, újabb menekülthullámok megindulásával fenyegető okok megszüntetését szolgáló erőfeszítések ügye.

A legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik alelnöke, Alexander Gauland már a tájékoztató előtt egy nappal, szerdán rögzítette pártja álláspontját, sürgette, hogy a támadások miatt egyelőre ne engedjenek be az országba több muzulmán vallású menedékkérőt. A politikus a kancellár tájékoztatója után közölte: nem kilencpontos Merkel-tervre, hanem „Merkel-ellenes intézkedési csomagra van szükség országunk megmentéséhez”.