Egyetlen éjszaka alatt tűnt el hét festmény a Szépművészetiből

Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1983. november 5-én hét nagy értékű festmény tűnt el a Szépművészeti Múzeumból egyetlen éjszaka alatt. A betörők az épület állványzatán jutottak fel az emeletre, a képeket pedig úgy vitték el, hogy a biztonsági rendszer nem jelzett. A festmények végül előkerültek, a nyomozás nemzetközi bűnüggyé nőtte ki magát. A később hozzáférhetővé vált iratokból az is kiderül, hogy a rablás után nemcsak a tetteseket keresték: a múzeum és a minisztérium felelősségét is vizsgálták.

Az 1983-ban ellopott majd megtalált festmények, jobbra Dr. Garas Klára főigazgató. Fotó: Fortepan / Szabó Ferencné

A többi hat festményt már másnap hajnalban, november 6-án csempészték ki az országból Jugoszlávia irányába. A magyar résztvevőknek közreműködésükért fejenként tízezer dollárt ígértek.

A nyomozás átlépte az országhatárokat

A rendőrség azonnal nagyszabású nyomozásba kezdett. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság szakembereiből irányító törzs alakult, elrendelték a határzárat, és az ország rendőri szerveit is bevonták az adatgyűjtésbe.

A nyomozók nemcsak az aktuális ügyet vizsgálták: áttanulmányozták az 1970 óta Magyarországon elkövetett műkincslopások dokumentumait is. Nemzetközi tanácskozást tartottak, amelybe az Interpol, valamint nyugatnémet, amerikai, olasz és szovjet rendőröket is bevontak.

A magyar nyomozók először a hazai szálakat göngyölítették fel. Jónás Katalint december 6-án, Raffai Józsefet és Kovács Gusztávot december 15-én vették őrizetbe. Utóbbiak elfogásával megtalálták a Törökbálint határában elásott Raffaello-festményt is. A nemzetközi nyomozás következő fontos állomása Olaszország volt. Az olasz rendőrök 1984. január 9-én elfogták Giacomo Morinit, majd később Incentit és Palmesét is. A gyanúsítottak vallomásaikban egy görög üzletembert, Efthimiosz Moszkoklaideszt nevezték meg a hat festmény átvevőjeként.

A görög szál vezetett el a képekhez. A magyar rendőri delegáció 1984. január 20-án utazott Görögországba, ahol a görög hatóságok megtalálták a hiányzó hat festményt.

Január 23-án az athéni Interpol-irodában átadták őket a magyar rendőröknek. Így végül mind a hét festmény visszakerült Magyarországra: az egyik Törökbálintról, a másik hat Görögországból.

Nemcsak a tetteseket vonták felelősségre

A nyomozás sikeres volt, de a rablás után az is kiderült, hogy 

a múzeum biztonsági rendszere több ponton súlyos hiányosságokkal működött.

A vizsgálatok szerint az 1980-ban megvásárolt riasztóberendezés beszerelésére nem intézkedtek hatékonyan. A felállványozás miatt megváltozott biztonsági helyzetben nem növelték meg a személyi őrök létszámát sem. A múzeum és a fenntartó szervezetek között a vagyonvédelmi felelősség és a hatáskörök sem voltak megfelelően tisztázva.

A Művelődési Minisztérium fegyelmi eljárást indított. Dr. Garas Klára főigazgatót és dr. Szentléleki Tihamér főigazgató-helyettest szigorú megrovásban részesítették, munkaviszonyukat felmondással megszüntették, és nyugállományba helyezték őket. Más vezetőket alacsonyabb munkakörbe helyeztek át vagy megrovásban részesítettek.

Az ügy a kormány elé is került. A Minisztertanács 1984. március 1-jei ülésén megállapította, hogy a bűncselekményt elősegítő, évek óta fennálló hiányosságok és mulasztások miatt a Művelődési Minisztériumot is felelősség terheli.

A magyar elkövetők közül Kovács Gusztávot tettesként tizenkét év fegyházra, Raffai Józsefet bűnsegédként hét év börtönre ítélték. Jónás Katalin hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A hírzárlat sem működött tökéletesen

A történetnek volt egy különös sajtótörténeti mellékszála is. A nyomozás idején 

a rendőrség azt kérte az MTI-n keresztül, hogy a napilapok ne közöljenek új információkat az ügyről. A Népszabadság azonban 1984. január 15-i számában mégis közölt egy, a nyomozással kapcsolatos tudósítást.

A rendőrségi iratok szerint az MTI ügyeletvezetője továbbította a kérést a napilapoknak, amelyek közül a Népszabadság kivételével valamennyi visszatartotta a hírt. A lap római tudósítója az olasz sajtóban és televízióban megjelent információk alapján küldött anyagot a szerkesztőségnek. Mire a rendőrtiszt személyesen érdeklődött a lapnál, a vasárnapi szám már megjelent, és ötszázezer példányt vidékre is elszállítottak.

A Népszabadság főszerkesztője, Berecz János kifogásolta, hogy a rendőrség közvetlenül próbált intézkedni a lap nyomtatásának leállításáról. Az ügyben vizsgálat indult, de végül senkit sem vontak felelősségre.

Dokumentumfilm is feldolgozta a rablást

Az 1983-as betörés és az azt követő nemzetközi nyomozás történetét A Budapest-művelet (Operazione Budapest) című dokumentumfilm is feldolgozza. A Gilberto Martinelli rendezésében készült, mintegy 50 perces alkotás különleges nézőpontból idézi fel az ügyet: megszólalnak benne az egykori olasz elkövetők, valamint a nyomozásban részt vevő magyar és olasz rendőrök is. A film így nemcsak a múzeumi betörés részleteit mutatja be, hanem azt is, hogyan szervezték meg a rablást, miként jutottak el a nyomozók a tettesekhez, és hogyan kerültek elő végül a festmények.