A szlovén kommunista lánya first ladynek készül

Az országos republikánus konvención elmondott beszédétől hangos a sajtó. De ki is voltaképpen Melania Trump?

Igen kellemetlen perceket okozhatott Donald Trump kampánystábjának Jarrett Hill, vagyis az az újságíró, aki először szúrta ki, hogy Melania Trumpnak a republikánusok elnökjelölt-állító konvencióján elmondott beszéde kísértetiesen hasonlít Michelle Obama nyolc évvel ezelőtti beszédéhez, amelyben a first lady a férjét méltatta.

Pedig Melania nem bízta a véletlenre az előadását: állítólag 5-6 héten keresztül készült a beszédére, melyben a fiatalkoráról, a szüleitől kapott neveltetéséről és az értékrend fontosságáról szónokolt az egybegyűlteknek. A tizenöt perces beszédbe természetesen nem fért bele a teljes életútja. Ezért összeszedtük, mit érdemes tudni az ingatlanmágnás nejéről.

Melania Trump Melanija Knavs néven látta meg a napvilágot 1970-ben Szlovéniában, ami akkor még a kommunista Jugoszlávia része volt. Édesapja, Viktor Knavs ekkor egy állami tulajdonú autógyárnak dolgozott kereskedőként, de emellett a Szlovén Kommunisták Szövetségének, vagyis az állampárt szlovéniai tagozatának tagja is volt. A GQ újságírója szerint az öreg Knavs 1976-ban a rendőrség látókörébe került, méghozzá tiltott kereskedelem és adóelkerülés gyanújával – Melania azonban később tagadta, hogy valaha is vizsgálatot indítottak volna az édesapja ellen.

Ami viszont bizonyos, hogy a Knavs-család egy szerény lakásban élte az életét, Melaniának egy nővére is volt, az édesapja előző házasságából származó féltestvérével viszont sosem találkozott. Később egy családi házba költöztek, de ennél jóval fontosabb volt, hogy egyre többen figyeltek fel a fiatal lány szépségére. Melania így 16 évesen modell-karrierbe kezdett egy szlovén fotós oldalán, 18 évesen pedig már egy milánói ügynökséggel szerződött le.

Habár Melania a honlapján azt állítja, hogy tervezői és építész diplomát szerzett a Ljubljanai Egyetemen, a The New Yorker szerint a lányt már az első évben elbocsátották az intézményből. Azonban a modellkarrierje töretlenül haladt tovább: milánói és párizsi divatházak foglalkoztatták, mígnem úgy döntött, hogy New Yorkba költözik. Olyan neves lapok címlapjai szerepelt már ekkor, mint a Vogue, az Ocean Drive vagy az Elle.

Ami azonban ennél is fontosabb, hogy Melania 1998 szeptemberében a New York-i Fashion Week rendezvényén megismerkedett az ekkor még házas Donald Trumppal. Ez a következőképp történt: a milliárdos meglátta Melaniát, majd megpróbálta elkérni a nő telefonszámát, aki viszont nemet mondott a milliárdosnak, mert az a barátnőjével érkezett a rendezvényre.

Úgy látszik azonban, hogy a nő mégsem tudott ellenállni a nála 24 évvel idősebb Trump vonzerejének: 1999-ben már kitudódott a kapcsolatuk, a milliárdos ebben az évben el is vált a második feleségétől, Marla Ann Maplestől, aki egy lánygyermekkel ajándékozta meg hat évvel korábban a már ekkor politikai babérokra törő milliárdost. A nagy nap pedig 2005. január 22-én jött el, mikor Trump Palm Beachen a Mar-a-Lago birtokán feleségül vette Melaniát. A milliárdos megadta a módját a nagy eseménynek: a zenét egyenesen Billy Joel rockzenész szolgáltatta, de a vendégsereg sem volt mellékes: a boldog párnak a Clinton-házaspár személyesen gratulált a birtokon.

Ó, a boldog békeidők!

Ekkor még senki nem sejthette, hogy a Trump és Clinton házaspár nem lesz sokáig ekkora egyetértésben. Tíz évvel később ugyanis – az elnökjelöltségi kampány közepette – Trump már azzal vádolta Hillary Clintont, hogy rossz döntései szükségtelen haláleseteket okoztak a Közel-Keleten mind az amerikaiaknak, mind pedig a fogadó országnak. „Dilettáns döntéseivel szörnyű haláleseteket okozott, mostani problémáink jó része miatta keletkezett. Mondhatnánk azt is, hogy a jelenlegi migrációs hullámot ő idézte elő” – fogalmazott Trump, aki ezzel a líbiai Bengáziban 2012 őszén történtekre utalt – itt fegyveresek támadták meg az amerikai főkonzulátust, és másokkal együtt meggyilkolták a főkonzult is. Legutóbb pedig „világklasszis hazugnak” nevezte a násznépének egykori tagját.

De Melania is előkerült a kampányban: márciusban Utah államban egy „Make America Awesome” nevű Trump-ellenes szervezet előszedte Melania 2000-ben készült aktfotóját, ami még egy magazin számára készült. A nő fényképe alá a következő szöveget írták: „Ismerd meg Melania Trumpot. A következő first ladydet. Vagy Ted Cruzt is támogathatod kedden.” A lejárató kampány hatásos volt, a többségében mormon választóközönség végül Ted Cruz mellett döntött. Trump azonban éktelen haragra gerjedt és így kelt ki a Twitteren: „Hazug Ted Cruz egy Melaniáról készült GQ-fotót használt a hirdetésében. Vigyázz, Hazug Ted, különben a te feleségedről rántom le a leplet.”

Melaniát talán magát is meglepte ez a nagy felhajtás, hiszen januárban még arról beszélt a Harper’s Bazaar című amerikai folyóiratnak, hogy a jövőben nem kíván politikával foglalkozni. „Azért döntöttem úgy, hogy a háttérben maradok, mert a politika a férjem dolga. A magánéletben ugyan nagyon szeretek politizálni, de csak a férjemmel kettesben” – mondta akkor az asszony. A republikánus elnökjelölt-választó gyűlésen mondott beszéde, illetve a plágiumvád után mindenesetre nehéz lesz kimaradnia a politikából. Hát még akkor, ha végül tényleg ő lesz Amerika first ladyje.