Heves vita várható ugyanakkor a jobboldal azon javaslata körül, amely megelőző jelleggel azon emberek elzárását kezdeményezné, akiknek a titkosszolgálati megfigyelések alapján radikális kapcsolatai lehetnek. Mintegy 11 ezer ilyen ember szerepel a titkosszolgálati nyilvántartásban. Elemzők szerint azonban csak egy gyanú alapján az alkotmány alapján erre nincs lehetőség.
A rendkívüli állapot meghosszabbítása egyébként nem élvez teljes politikai támogatottságot, az ellenzők szerint nem elég hatékony és sérti az alapjogokat. A 2015 januárban és novemberben elkövetett merényleteket vizsgáló parlamenti bizottság július elején nyilvánosságra hozott jelentésében is kétségeit fejezte ki az intézkedés értelmét illetően. Georges Fenech, a bizottság jobboldali elnöke és a Sébastien Pietrasanta szocialista jelentéstevő megállapította, hogy a 130 áldozatot követelő tavaly november 13-i merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapotnak és a hadsereg mozgósításának a terrorkészültségben csak „korlátozott hatásai” vannak. A Le Monde című napilap összesítése szerint a november óta tartó rendkívüli állapot keretében végrehajtott több mint 3 ezer házkutatás nyomán alig öt esetben indult terrorgyanú miatt eljárás.
