Alkotmánybírósági válság: új törvényt szavaztak meg

Az új változat a kormánypárt szerint véget vet a válságnak, az ellenzék szerint tovább mélyíti azt.

Az újabb változat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti ezt.

A jogszabályt a 460 tagú szejmben a kormánypárt 233 jelen lévő képviselője mellett 5 független honatya támogatta, az ellenzéki pártok összesen 173 képviselője ellene szavazott.

Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.

Az új változat szerint a szükséges összetételben hozott döntéseket akkor kell 3 hónapos szünet után újratárgyalni, ha legalább 4 jelen lévő bíró kifogást emel ellene. A következő tárgyaláson a kifogást emelő bírák saját megoldásaikat terjeszthetik elő. Amennyiben az újabb ülésen hozott döntést is kifogásolják, további 3 hónapos elnapolás következik, az ezt követő, harmadik tárgyaláson hozott döntés végleges.

Emellett a kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A taláros testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.

Így továbbá is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.

Az új jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform vezette előző kormány által megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.

Az új jogszabály enyhít az előző törvény azon előírásán, miszerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben köteles dönteni a beadványokról. Ez az ellenzék és az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági munka megbénulásának egyik oka volt. Az új változat szerint az államfő által megvétózott törvényeket, a költségvetési törvényre és az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó panaszokat előre kell venni.

Az új jogszabályok alkotmányosságáról a csütörtökön megszavazott törvény szerint a taláros testület úgynevezett szűkített, 5 tagú összetételben döntene.

A csütörtökön megszavazott törvény a PiS előterjesztése alapján készült, emellett két ellenzéki tervezetről, valamint a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom polgári előterjesztéséről is tárgyaltak. A KOD azonban kedden visszavonta saját törvényjavaslatát.

Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.

Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.