Átment a felsőházon az alkotmánybírósági törvény

Néhány ponton módosították az új törvényt annak megszavazása előtt, a szejmnek még meg kell vizsgálnia.

A szejm július 7-én fogadta el az új törvényt, amelyet a 100 tagú szenátusban csütörtökön 66 képviselő támogatott 29 ellenében. A szenátus által elfogadott módosítások elsősorban az államfő és az alkotmánybíróság elnökének szerepére, hatáskörére vonatkoznak.

Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály korábbi változatához képest a mostani a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti azt.

Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.

Az új jogszabály szerint a testület teljes ülésén határoznak az elnöki vétóval megtámadott törvényjavaslatokról, az alkotmánybíróságot érintő jogszabályokról, egyes állami szervek hatásköri vitáiban, valamint az egyes pártok alaptörvénybe ütköző működéséről.

A jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform (PO) vezette előző kormány által a választások előtt röviddel megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.

A PO-hoz tartozó szenátorok a szerdai vitában elmondták: az alkotmányos válság csak súlyosbodna, ha az államfő nem iktatja be a választások előtt, októberben megválasztott bírákat, és a kormány nem hirdeti ki a március 9-i alkotmánybírósági döntést. Ugyanakkor kifejezték reményüket, hogy az új törvény rendezné az alkotmánybíróság körül kialakult helyzetet.

A kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.

Így továbbra is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybírósági törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.

Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.