Átment a parlamenten, jön a rendkívüli állapot

A legnagyobb ellenzéki párt nem támogatja. Eközben kiderült: felfüggesztik az emberi jogokat egyes esetekben.

Az 550 tagú török törvényhozásban a képviselők nagy többsége, 346 politikus támogatta az egész országra kiterjedő rendkívüli állapot bevezetését a múlt a pénteki sikertelen puccskísérlet nyomán. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) 317 mandátuma van a parlamentben, ezért az eredmény arról árulkodik, hogy ellenzéki képviselők is megszavazták a javaslatot.

A parlamenti vitában a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) fenntartásait fejezte ki, a jobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatásáról biztosította a kormányt. Binali Yildirim török miniszterelnök parlamenti felszólalásában emlékeztetett: korábban ha rendkívüli állapotot vezettek be Törökországban, azzal az állampolgárok élet- és mozgásterét akarták korlátozni. Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes a nap folyamán azonban leszögezte, hogy a mostani helyzetben a jogállamiság nem szenved csorbát.

Devlet Bahceli, az MHP vezetője „időszerűnek” nevezte az intézkedést. Mint fogalmazott: „bármennyibe is kerül, a MHP az állam és a nép mellett áll ezekben a sötét, nehéz időkben”. A MHP támogatása azért figyelemre méltó, mert megfigyelők szerint Erdogan később, a végrehajtó elnöki rendszer elfogadásánál is számít erre a pártra, tekintettel arra, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem rendelkezik az ehhez szükséges kétharmaddal. A legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor bejelentette, hogy nem támogatja.

A 3 hónapos rendkívüli állapotot csütörtök reggel jelentették be a hivatalos közlönyben.

Törökország a rendkívüli állapot bevezetése miatt felfüggeszti az emberi jogok európai egyezményének végrehajtását azokban az esetekben, amelyeknél ez más nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeivel nem ellentétes – jelentette be csütörtökön Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes.

A politikus rámutatott, hogy Franciaország is pont ezt tette, amikor a novemberben Párizsban elkövetett terrortámadás után rendkívüli állapotot hirdettek az országban. Kurtulmus elmondta, a rendkívüli állapot révén már 40-45 napon belül olyan eredményeket kívánnak elérni – egyebek között a hadsereg átalakításával –, amelyek nyomán fel is oldhatják az intézkedést. Hangsúlyozta: nem terveznek kijárási tilalmat.

Thorbjorn Jagland, az emberi és a szabadságjogok tiszteletben tartása felett őrködő Európa Tanács főtitkára közölte, a török hatóságok értesítették a lépésről. Az ET által kiadott sajtóközlemény leszögezte, az élethez való jogot, a kínzás vagy embertelen bánásmód, a rabszolgaság, valamint a törvény nélküli büntetés tilalmát az intézkedés nem érinti. Ezeket az egyezmény értelmében nem is érintheti, ezeket az alapjogokat minden esetben szavatolni kell. A szervezet azt is hangsúlyozta, az egyezmény továbbra is érvényben marad Törökországban.

Efkan Ala belügyminiszter korábban azt mondta, hogy az intézkedés nem lesz negatív hatással a mindennapokra. Bekir Bozdag igazságügyi miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy az emberek nem érzik majd a változást, és a rendkívüli állapot nem érinti a gazdaságot sem. Nyomatékosította, hogy az intézkedés célja egy második puccskísérlet megelőzése.

A török államfő még csütörtökön palotájában fogadja az alkotmánybíróság elnökét, Zühtü Arslant.

Londoni pénzügyi elemzők szerint nem okozott szélesebb körű piaci járványhatást a globális feltörekvő térségben a puccskísérlet, de a török befektetési eszközök jelentősen megszenvedik a következményeket.

Még mindig több mint ezer állami alkalmazott nem tért vissza munkahelyére, miután Ankara hétfőn határozatlan időre felfüggesztette több mint hárommillió török közalkalmazott éves szabadságát – mondta csütörtökön Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes Ankarában a külföldi sajtó képviselőinek. Binali Yildirim török miniszterelnök úgy nyilatkozott, minden köztisztviselőt eltávolítanak posztjáról, aki bármilyen módon köthető Gülenhez és az általa kiépített „árnyékállamhoz”.

Már Bosznia-Hercegovinában is tapasztalhatók az Erdogan és az államcsínykísérlettel gyanúsított Fethullah Gülen hitszónok követői közötti vádaskodások jelei és következményei, a boszniai társadalom megosztott a kérdésben, egyesek Erdogan melletti tüntetéseket szerveztek, mások pedig bírálják a török államfőt.

Az Ausztriában élő török származású embereknek lojálisnak kell lenniük Ausztriához – mondta csütörtökön Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, miután berendelte Törökország bécsi nagykövetét. A török diplomatát csütörtökön konzultációra kérették be az osztrák külügyminisztériumba a Törökországban elrendelt rendkívüli állapot miatt. Továbbá azért, mert elterjedt, hogy a több osztrák tartományban is megtartott, Erdogan-hívek által tartott tüntetéseket Ankarából szervezték. A török nagykövet a megbeszélést követően visszautasította az Erdogan-kormány eljárásmódját illető, szerinte elfogult kritikát. A török diplomata figyelmeztetett, hogy hasonló állásfoglalás támogatást jelenthet a puccsisták számára.

Két-két hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön egy görög bíróság azt a nyolc török katonát, aki a múlt hét végi puccskísérletet követően katonai helikopterrel szökött át Görögországba. A katonákat illegális határátlépésben mondták ki bűnösnek. Az ítélet szerint a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe azt a tényt, hogy fenyegetés elől menekültek. A pilótát a légi közlekedés szabályainak megsértésével is vádolták, de ebben a vádpontban ártatlannak találták.
Az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztette a bíróság, de a katonák őrizetben maradnak, amíg menekültügyi kérelmüket elbírálják.Törökország a dezertőrök mielőbbi kiadatását követeli Athéntól.
A katonák azt állítják, nem vettek részt a puccskísérletben, de félnek a Törökországban zajló tisztogatások miatt.