Tariceanut tanúként hallgatta ki áprilisban a brassói DNA két Bukarest közelében fekvő, államosított telek feltehetőleg illegális visszaszolgáltatása ügyében, amelyben azóta vádat emeltek Paul herceg (a román királyi család egyik el nem ismert sarja), valamint több román és izraeli üzletember ellen. A vádhatóság azt állítja: az elkövetők jogtalanul szerezték meg a snagovi erdő egy részét és a baneasai királyi farmot (növénytani kutatóállomást), több mint 145 millió eurós kárt okozva az államnak.
A DNA szerint a házelnök eskü alatt hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal, köztük volt tanácsadójával, Tal Silbersteinnel és Dan Andronic befolyásos lapigazgatóval. Az ügyészek szerint Tariceanu – állításával ellentétben – tudott arról, hogy a bűnszövetkezet tagjai megvásárolták a szóban forgó telkek tulajdonjogát Paul hercegtől, sőt beszélgetett is egy másik vádlottal, Remus Truicával a fizetendő közjegyzői illetékekről.
Tariceanu a bűnvádi eljárás elindítása után úgy nyilatkozott: abszurdum azt feltételezni róla, hogy társadalmi pozícióját hamis tanúzással veszélyeztette volna olyanok kedvéért, akikhez semmi köze. Azt állította, hogy a visszaszolgáltatási ügyben már véget ért a nyomozás, amikor őt tanúként kihallgatták, és az ügyészek csak ürügyet kerestek a meghurcolásához.
A politikus, aki rendszeresen bírálta a DNA-t – amely szerinte titkosszolgálati és politikai megrendeléseket teljesít, „ügyészállammá” változtatva Romániát –, elhallgattatását, megfélemlítését célzó hatósági visszaélés áldozatának tekinti magát. A házelnök a jogállamiságot és a demokráciát védelmező, „kényelmetlen” politikusként jellemezte magát, és többször is arra utalt, hogy az „elnöki hivatalnak” áll útjában.
A szenátus elnöke a második legfőbb közméltóságnak számít Romániában az ország elnöke után, aki – meghatározott ideig vagy akár a választásokig – ideiglenesen átveszi az államfői hatásköröket az elnök akadályoztatása, felfüggesztése vagy halála esetén.
