„Kern és Faymann kritikái súlyos hibák voltak”

A Die Presse volt főszerkesztője az osztrák-magyar viszonyról, a média állapotáról és az EU kihívásairól.

– Hogyan ítéli meg a nagykoalíciót? Milyen esélyeik vannak a folytatásra a következő választások után, főleg úgy, hogy az elnökválasztáson a jelöltjeik csupán a negyedik–ötödik helyeket szerezték meg?
– Nagyon valószínűtlen, hogy a szociáldemokraták (SPÖ) és a néppárt (ÖVP), az egykor 90 százaléknál is több szavazatot szerző nagy pártok a következő választások után abszolút többséget szerezzenek. Különösen a baloldaliak számolnak ezért azzal, hogy a vörös–fekete koalícióba a Zöldeket és, amennyiben szükséges, a balliberális Neost is belevonják. Az ÖVP ezzel szemben megosztott. Egy részük mindenképpen váltana, és a szabadságpártiakhoz (FPÖ) akar állni, hogy a konzervatív értékeknek újra hangsúlyt adhassanak. Egy másik részük viszont, különösen néhány, az ország nyugati részén regnáló tartományi elnök, úgy gondolja, a baloldali variánssal biztosítva lenne a saját túlélése.

– Az október 3-i választáson Van der Bellen vagy Hofer az esélyesebb a győzelemre?
– Ez jelenleg nem lehet megmondani. Megint fej fej melletti küzdelemre számítok. A szabadságpárti Hofernek a kárára válik, hogy vannak választópolgárok, akiket dühít, hogy az FPÖ miatt kell harmadszorra is választani menni. A Zöldek jelöltjének, Van der Bellennek pedig minden egyes terrortámadás és menekültekkel kapcsolatos problémás eset jelent veszteséget.

– Az osztrák és a magyar kormány kapcsolata igen bonyolult. Faymann és Kern kancellárok erős szavakkal kritizálták Orbánt. Ezzel szemben Doskozil és Simicskó honvédelmi miniszterek különösen intenzívvé teszik az együttműködést, Kurz külügyminiszter dicséri a magyar kül- és biztonságpolitikát. Milyenek az osztrák–magyar politikai kapcsolatok? Hogy ítéli meg az Orbán-kormány működését?
– Orbán Viktor a menekültügy és a határvédelem kapcsán kivívta az osztrák lakosság nagy részének szimpátiáját. A kormány tagjai közül viszont csak Kurz, Doskozil és Sobotka miniszterek fogták fel, hogy a magyar út a helyes, és hogy Kern és Faymann támadó hangvételű kritikái súlyos hibák voltak. Most ezt megpróbálják helyrehozni. Ezekben a kérdésekben Orbán politikáját abszolút jónak és helyesnek, minden, a liberális gazdaságpolitikától való eltávolodást jelentő lépését viszont hibásnak tartom, amely hosszú távon mindig megbosszulja magát.

– A török puccs után miként vélekedik az ottani folyamatokról?
– Törökország – függetlenül attól, hogy a halálbüntetés kérdésében hogyan döntenek – Oroszországhoz hasonlóan már nem tartozik a demokratikus jogállamok körébe. A független sajtó üldözése, bírák, államügyészek, egyetemi tanárok ezreinek az elbocsátása, meghurcolása pontosan olyan módszerek, amelyeket a totalitárius rezsimek – mindegy, hogy barnák-e vagy vörösek – alkalmaztak. A brüsszeli és berlini mellébeszélés Törökország kapcsán ezért szégyen!