Merkel így nyerné meg az iszlamista terrorizmus elleni „háborút”

A német kancellár kilenc pontból álló biztonságpolitikai programot mutatott be.

Különösen „szörnyű” az általános elbizonytalanodás, ezért a szövetségi kormány azon dolgozik, hogy helyreálljon a bizalom az állami intézmények iránt – mondta.

A kancellár kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot vázolt fel. Rámutatott, hogy a két merényletet olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség. Továbbá meg kell erősíteni a rendőrséget, és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe. Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni együttműködést az Egyesült Államokkal – a hírszerzés területén is, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat – sorolta. Kilencedik pontként a kitoloncolások következetesebb végrehajtását említette .

Arról, hogy miért nem kereste fel a merényletek helyszínét, elmondta, hogy vasárnap részt vesz a müncheni gyászünnepségen, amelyen nemcsak a bajor fővárosban történt vérengzés áldozatai előtt tisztelegnek, hanem Würzburgról és Ansbachról is megemlékeznek.

A kérdésre, hogy Németország háborúban áll-e, kiemelte, hogy nem az iszlám, hanem az iszlamista terrorizmus és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen kell harcolni, és ezt akár háborúnak is lehet nevezni.

A menekülthelyzet európai uniós kezeléséről elmondta: 11 hónap alatt sok eredményt értek el, de kell még dolgozni, és csalódott, amiért néhány tagország nem mutat hajlandóságot a közös erőfeszítésekre.

Németország a Magyarországon nyugat felé elindult menekültek beengedéséről szóló döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak – mondta Angela Merkel kérdésre válaszolva.

Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a belső határokon tavaly szeptember 15-én ideiglenesen visszaállított határellenőrzést, és elmondta: az Európai Bizottság (EB) az év végén vizsgálja majd, hogy megfelelő-e az uniós külső határok védelme a belső határellenőrzés megszüntetéséhez.

Kiemelte: az EB és a német kormány felfogása szerint nem lehet megtagadni a belépést a menedéket kereső emberektől, viszont az elutasítás eszköze helyett ott van a dublini eljárás – a menedékjogi kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására –, és a német kormány „ismét sokkal erőteljesebben” él ezzel a lehetőséggel.

A kancellárt egy sor további ügyről is kérdezték, mindenekelőtt a törökországi helyzetről, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nagy aggodalommal tapasztalja és szoros figyelemmel követi a török hatóságok „nagyon kemény” fellépését. Hozzátette, hogy minden körülmények között érvényesíteni kell az arányosság elvét.

Angela Merkel egyebek mellett arról is beszélt, hogy semmilyen formában nem avatkozik bele az amerikai elnökválasztási küzdelembe, arról pedig majd kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy indul-e a következő (jövőre esedékes) parlamenti választáson a CDU/CSU-pártszövetség kancellárjelöltjeként.