Orbán Viktor az Európai Bizottságot hibáztatja

A miniszterelnök szerint véget kell vetni „az európai terv idealizálásának”.

Az EU egyszerre érték- és felelősségközösség, erre példa az államháztartási szabályok sora és a közös külső határok védelmi rendszere, azonban „a felelősség egyik esetben sem Brüsszelben kezdődik, hanem a tagállamokban” – húzta alá.

Hozzátette, hogy a „rugalmas integráció” elve alapján erősíteni kell az uniós együttműködést azokon a területeken, ahol a „józan ész” ezt diktálja, így a külső határok védelme, a digitalizáció és az iparpolitika, a közös kül-, biztonság- és védelmi politika és a fejlesztéspolitika területén.

A másik alapvető feladat a polgárok biztonságérzetének helyreállítása – tette hozzá, rámutatva, hogy míg a „spanyol módszer” megmutatta, hogy meg lehet védeni a „kékhatárt”, a magyar módszer azt mutatja, hogy a zöldhatárt is meg lehet védeni.

A kormányfő szerint minden korábbinál nagyobb szükség van a tagállamok összetartására, és be kell látni, hogy Németország „centrális pozíciója” tovább erősödik majd.

Németország számíthat Magyarországra, és „ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között”. Ezt az ügyet „egy szóval lehet leírni: kerítés” – írta.

A többi között hangsúlyozta, hogy a kerítés megépítésével Magyarország védi az „európaiak élet- és gazdasági modelljét”, valamint biztonságát, és a magyarok így „jó, a szabályokat követő európaiként” járnak el. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az Európára nehezedő migrációs terhet nem megosztani kell, hanem „felszámolni és megszüntetni”. Aláhúzta, hogy a magyar törekvések révén ma már egyetértés van a külső határok védelmének ügyében.

A kerítés mellett beszélni kell egy másik szóról is, az önkéntességről – fűzte hozzá Orbán Viktor, kiemelve, hogy a brüsszeli intézmények szerint a migrációs válságot meg lehet oldani a „kényszerkvótákkal”, holott „az elosztás minden formája meghívó, amíg nem vagyunk urai a helyzetnek a külső határainkon, amíg nem mi határozzuk meg, hogy ki léphet területünkre”. Továbbá a kényszerelosztás nem is lehetséges, „ha az embercsempész vagy a migráns maga határozza meg, hogy hova akar menni”, harmadrészt pedig a brüsszeli szándékokról szóló hír miatt „gazdasági migránsok milliói indulnak útra”.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács már többször elfogadta az önkéntesség elvét, de ezt más brüsszeli intézmények nem akarják tudomásul venni, ráadásul az EB a legutóbbi javaslataival megpróbál összekeverni három, egymástól elkülönülő dimenziót, a menedékjogot, a legális bevándorlást és a demográfiát, ami „súlyos hiba”.

A kormányfő írásában kiemelte azt is, hogy az EU gyengülésének „legfontosabb paramétere a gazdaság”, ezért a biztonság mellett növekedésre is szükség van.

A költségvetési fegyelemre, a versenyképességre és a szerkezeti reformokra épülő német megoldásban és „egy új európai növekedési programban” Magyarország és egész Közép-Európa „megbízható partner” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy lehetséges az „európai gondolat reneszánsza”, és Magyarország a visegrádi országokkal együtt érzi a kellő határozottságot, erőt és elkötelezettséget, hogy megfelelő, arányos szerepet játsszon ebben.