Online platform indult útjára a hétvégén annak érdekében, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság minél több polgára létesítsen egymással „testvéri kapcsolatot”. A bukaresti villámcsődület keretében ismertetett kezdeményezés lényege, hogy a két ország lakosai a honlap biztosította nyilvánosságon keresztül fogadják testvérekké, és még idén nyáron látogassák is meg egymást. „Egyelőre még családok, baráti körök újraegyesítésére szorítkozunk, meggyőződésünk azonban, hamarosan annak is eljön az ideje, hogy valamennyien egyetlen és stabil országban éljünk” – jelentette ki az ötletgazda, George Simion, a két szomszédos ország egyesítéséért síkraszálló Cselekvés 2012 elnevezésű moldovai unionista platform vezetője. Az akció rögtön jeles pártfogóra lelt, mégpedig az ügyet még hivatala gyakorlása idején zászlajára tűző Traian Basescu volt román államfő személyében, aki két besszarábiai fiatal lányt fogadott jelképesen „húgocskájává”.
Bár a civil mozgalom egyelőre messze jár célja megvalósításától, a mostani „testvériesítés” is arról árulkodik, hogy nem szabad lebecsülni „a két önálló román állam” egyesítésére irányuló szándékot, valamint annak esélyeit. Annál is inkább, mivel ezek a törekvések már régen túlmutatnak a Romániában úton-útfélen olvasható, „Besszarábia román föld” feliratú falfirkák, valamint a revízió nyílt felemlegetésének jelentőségén. Az elmúlt hetekben a volt szovjet tagköztársaság és Románia ezer települése, valamint közel feleennyi oktatási intézménye létesített testvérkapcsolatot azzal a bevallott szándékkal, hogy közösen pályáznak uniós forrásokra, továbbá hogy lebontják a korábban Romániához tartozó Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Ribbentrop–Molotov-paktum által létesített „bürokratikus határokat”. Ezen túlmenően a Prut mindkét oldalán egyre többször felvetődik az Uniea (Egyesülés) 2018 elnevezésű kezdeményezés, amely a két ország egybeolvasztását célozná Erdély Romániához csatolásának századik évfordulója alkalmából.
Miközben a chisinaui oroszbarát erők szerint a tervre Washingtonban is rábólintottak, a bukaresti hatóságok körében mély csend övezi a projektet. Sokatmondó, hogy lapunk megkeresésére a téma több román szakértője is elhárította, hogy az egyesülés esélyeiről nyilatkozzon. Egy név nélkül nyilatkozó neves bukaresti politikai elemző mindenesetre megjegyezte, szerinte a bukaresti nacionalistáknak már csak Magyarország „agresszív” kisebbségpolitikája miatt is visszafogottan kellene kezelniük a Moldovával való egyesülés kérdését, ennek megvalósulása ugyanis szerinte lavinát indítana el a térségben. Bár az egyetemi tanár úgy véli, csökkenti a román törekvések sikerét, hogy a német újraegyesítésen kívül hasonló lépésre nemigen volt példa Európában a közelmúltban, a bukaresti unionisták többek között a berlini fal leomlásával szoktak hivatkozni arra, hogy bizony történt már precedens. Mások egyenesen úgy vélik, hogy a brexit kifejezetten kedvezhet a román revíziónak, mivel Besszarábia bekebelezése új hídfőállást jelentene Amerikának Kelet-Európában. Vélhetően erre is reagálva figyelmeztetett a napokban tett chisinaui látogatása során Dmitrij Rogozin orosz kormány-főhelyettes, aki szerint Moldova területi integritásának elveszítését, a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság végleges leválását kockáztatja a Romániához való közeledésével. A moszkvai politikus mindezt azután jelentette ki, hogy – bevallása szerint – a moldovai főváros repülőterén történt landolását követően a következő üzenet érkezett a helyi hálózatra rákapcsolódott mobiltelefonjára: „Isten hozta Romániában!”
