Sok a jelentkező az uniós elnökségre

Egyelőre a szavak csatája zajlik, a döntés az Európai Tanácsban születik meg.

Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő a magyar bejelentéssel egy napon adott ki közleményt, szerinte semmi esélye egy ilyen fontos megbízatásnak, hiszen „ez a társaság se nem méltó, se nem alkalmas” az európai építkezés folytatása érdekében a tagállamok munkájának összehangolására.

– Erősen kérdéses, hogy a magyar kormány migrációs álláspontja pozitívumként kerül-e majd a tárgyalóasztalra – vélekedett lapunk kérdésére Zgut Edit politikai elemző, aki szerint a rendezést illetően egyáltalán nem számít, hogy mi, magyarok 2011-ben, tehát nem is olyan régen voltunk az unió kormánykerekénél. – Az alapján választják majd ki a beugrót, hogy kinek milyen tapasztalata van, és mennyire alkalmas az elnökség lebonyolítására, ennek pedig nem sok köze van ahhoz, hogy kerítést húztunk a határra – mondta a szakértő.

Tegnap viszont egy neve mellőzését kérő uniós tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mellett működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) tegnap az eredeti menetrend szerint Nagy-Britannia után 2018-ban következő Észtországot javasolta lebonyolítónak. A nagykövetek döntését pedig általában nem szokták felülírni a tagállami vezetők.

Június 23., a brit népszavazás után rögtön a felszínre került, és azóta is ott van a kérdés, ki fogja meghatározni az uniós politikát 2017 második felében, ha Nagy-Britannia épp távozóban lesz a közösségből. Felvetődött az is, hogy az elnökségben előbb következő Málta három hónappal meghosszabbítja ezt a megbízatását, a britek utáni észtek pedig szintén kilenc hónapig látnák el a feladatot. Ám Málta időközben jelezte, nekik elég lesz a hat hónapos rendes elnökségi periódus.

Egy tanácsi elnökség rengeteg kihívással és feladattal jár, az elnökség felel az uniós jogalkotás előmozdításáért, a több száz munkacsoport koordinálásáért. Ügyelnie kell az Európai Unió programjának folytonosságára, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségére, a tagállamok közötti együttműködésre. Mindig a soros elnökséget betöltő ország feladata az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti háromoldalú találkozók megszervezése.