Burkini-ellenhatás: Izrael a bikinit tiltaná a tévében

Konzervatív fordulat: vasárnap India, Törökország és Izrael is az öltözködési háború frontján találta magát.

Nagy vihart kavart ebben a hónapban, hogy harminc franciaországi településen is megtiltották a muszlim nőknek az egész testet fedő burkini viselését. A jelenségről mi is beszámoltunk szakértő segítségével, ahogyan arról is, hogy a francia Államtanács felfüggesztette a tilalmat az egyik riviérai üdülőtelepülésen.

Ám míg európai országok a szekuláris társadalmi berendezkedés megvédésén munkálkodnak, a kontinenstől keletebbre, azokban az országokban – így Törökországban, Izraelben és Indiában –, ahol a szekuláris állam eszméjét különféle formában, de egyre inkább kikezdi a vallásos jobboldal előretörése, ezzel éppen ellentétes folyamatok játszódnak le.

A harmincas évektől a fegyveres erők voltak a szekularizmus egyik letéteményesei Törökországban. Élen jártak a török közélet vallástól való megtisztításában, a szekularizáció egyik legláthatóbb eleme pedig az volt, hogy az öltözet nyugatias jelleget öltött a hadseregben.

Ezen változtatott az utóbbi években Recep Tayyip Erdogan államfő és az általa alapított politikai erő, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP): a török állam egyre elnézőbben viseltetik a tradicionális muszlim öltözékekkel, így a női arcot és testet takaró ruházatokkal szemben. 2010-ben az egyetemeken tették lehetővé a korábbi tilalom feloldásával az efféle ruhadarabok viselését, 2013-ban az állami intézményekben, 2014-ben pedig a középiskolákban tettek ugyanígy.

Erdogan sokszor átalakította már a hadsereg és a rendőrség vezetését, legutóbb a júliusi befuccsolt puccskísérletet követően rúgatott ki hozzá nem hű katonai és rendőri vezetőket tömegesen. Így már annyira nem meglepő, hogy ide is beszivárgott a kormányzat vallásos nacionalizmusa: a rendőrség engedélyezte a kötelékében szolgáló nőknek a hidzsáb viselését – írta a brit The Independent vasárnap. (Hasonló történt már Nyugaton is: a skóciai muszlim rendőrnők öltözékének is opcionális része lett a ruhadarab a közelmúltban, ahogy a vörös ruhás kanadai rangerek számára is lehetőség nyílik hidzsábot felvenni – ezekben az országokban azonban nincs és nem is volt a hadseregnek a szekularizációt kikényszerítő szerepe, mint Törökországban.)

A BBC szerint egyre inkább félő, hogy a törökök 1920 óta létező szekuláris alkotmány – amelyben nincs szó államvallásról – megváltoztatásának ágyaz meg fokozatosan a hatalom. Hogy a szekuláris ellenzéki félelmek megalapozottak-e, kérdéses, az azonban tény, hogy a mostani lépést követően már csak a hadseregben és az igazságszolgáltatásban tiltott a tradicionális öltözet.

Az izraeli kulturális és sportminisztérium vasárnap adott ki egy közleményt, amely arról szól, hogy erkölcsös öltözetet fognak előírni azon zenei előadók számára, akik a köztévében szerepelnek – írja a The New York Times.

A lépés előzménye, hogy énekesnőt, Hanna Goort – állítása szerint – azért léptették le a színpadról, mert bikinifelsőben és egy azt takaró, de be nem gondolt blúzban adott volna közpénzből finanszírozott koncertet Ashdod tengerpartján. A minisztérium szóvivője szerint Goor öltözéke nem volt megfelelő arra, hogy közönség előtt fellépjen. Az énekesnő úgy véli, hogy az időjárásnak megfelelően és a hallgatóság öltözékéhez illően választotta fellépőruháját. „Nagy ügyet csináltak belőle, most pedig előírás is lesz, amellyel az előadókra erkölcsösséget erőszakolnak majd” – jelentette ki Hanna Goor.

Hanna Goor énekesnőt nem engedték bikiniben fellépni

A tiltás hivatalos indoklása egyébként az, hogy tiszteletben kell tartani azok érzékenységét, akikben megütközést kelthet, ha állami rendezvényeken ilyen ruházatú nőket látnak. Ugyanakkor a New York Times nem mulasztja el megjegyezni, hogy az országban erősödik a „konzervatív judaizmus”, amelynek következtében a régóta szekuláris elitek által uralt ország identitás- és értékválságba került. Az amerikai lap felhívja a figyelmet arra is, hogy Miri Regev kulturális miniszter a konzervatív kultúrháború egyik motorja Izraelben.

A fordulatot mutatja az is, hogy az izraeli strandokon is évtizedek óta divat a bikini, a félig-meddig fedetlen idomú nők eddig jól megfértek a vallásosabb, így magukból sokat takaró hívő zsidó és muszlim nők mellett. Egészen mostanáig.

Az indiai turisztikai és kulturális minisztérium is közleményt adott ki vasárnap. Ebben egy olyan listáról számoltak be, amelyet átnyújtanak minden, az ország reptereire érkező turistának azokról a dolgokról, amelyeket érdemes megtenniük, illetve amiket érdemes mellőzniük annak érdekében, hogy biztonságos legyen az utazásuk – írja a Quartz.

A közlemény önmagában nem politikai ügy, de híven tükrözi azt a kulturális-politikai folyamatot, amely egyre erősebben meghatározza a Narendra Modi miniszterelnök vezette Indiát, valamint pártja, a hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) törekvését.

Az említett közlemény listáján szerepel például Mahes Sarma miniszter elmondása szerint, hogy „aki kisebb városban tartózkodik, éjszaka ne sétálgasson egyedül, és ne viseljen szoknyát”. Amikor később az újságírók ezzel kapcsolatos kérdésekkel rohamozták meg, már azt mondta, nem akarta megmondani a nőknek, mit vegyenek fel, csak azt tanácsolta, járjanak el elővigyázatosan, ha éjszaka az utcán tartózkodnak vagy templomba, illetve más vallási helyszínre látogatnak. Az észak-indiai Agrában (itt található a Tádzs Mahal is) tartott eredeti tájékoztatón azonban a Quartz szerint a miniszter ezt mondta: az indiai és a nyugati öltözködés eltér, ezért a rövid szoknya Indiában nem megfelelő választás.

Ugyanez a miniszter mondta még tavaly szeptemberben, hogy az indiai nőknek egyáltalán nem kéne éjszaka az utcán sétálniuk.

Az ilyen javaslatok persze nem éppen javítanak az Indiáról alkotott képen, főként mióta az ország egyre inkább a nők ellen elkövetett brutális szexuális támadások, a becsületgyilkosságok és a családok által előre elrendezett házasságok középkorinak ható intézményéről válik ismertté a nemzetközi médiában.

(Az is igaz ugyanakkor, hogy a BJP törekvése, amelynek során egész Indiának hindu kulturális identitást kíván adni – ezt a párt kulturális és nem vallási nacionalizmusnak nevezi –, a muszlim közösségekre vonatkozó speciális törvénykezést is igyekszik lebontani, és a polgári jogot egységesíteni. Így a muszlim állampolgárok esetében ez a szekularizáció felé való elmozdulást jelenti, miközben a párt ideológiája a politikát mégis összeköti a hinduizmussal.)

Eközben Európában a burkini-fronton sem csillapodnak a kedélyek. Vasárnap elterjedt egy videó az interneten arról, hogy Párizs egyik elővárosában egy vendéglős szombat este megtagadta két muszlim nő kiszolgálását. Eközben a hidzsábos nőknek ezt vetette a szemére: „a terroristák muszlimok, és minden muszlim terrorista”. A férfi vasárnap végül bocsánatot kért tettéért, állítása szerint a burkini-vita miatt vesztette el a fejét. Az elmúlt hét utolsó napján tiltakozásképp burkinis tengerparti bulit is rendeztek, méghozzá a belgiumi Antwerpenben – erről a Deutsche Welle közölt képgalériát.

Szintén vasárnap a brit The Daily Telegraph írt arról, hogy huszonnyolc, a tiltást már bevezető település polgármestere fenn akarja tartani a tilalmat az Államtanács döntése ellenére (két kormánypárti vezetésű város beadta a derekát). Kitartanak azon véleményük mellett, hogy a tengerpart a pihenés helye, nem az ideológiai vagy vallási konfrontációé. A polgármestereket támogatja az elnökségért ismét versenybe szálló Nicolas Sarkozy, valamint a szocialista miniszterelnök, Manuel Valls is.

Bernard Cazeneuve belügyminiszter vasárnap egy interjúban úgy nyilatkozott, a burkini harminc településen bevezetett tilalma feszültséget szít a közösségek között Franciaországban, valamint egyszerre alkotmányellenes és hatástalan. Persze ez sem akadályozza meg a populista Nemzeti Frontot abban, hogy a burkini országos betiltását tervezgesse. A Marine Le Pen vezette párt törvényjavaslatot készít elő, de Cazeneuve szerint nincs szükség új törvényre, úgy véli, „a jelenlegi jogszabályok világosan lefektetik a francia szekuláris államot”.